Túrák a Dél-Bánságban: a mehádiai dolinák csodálatos világa

 Különleges szépségű táj tárul elénk, ha felérünk a Mehádiai hegység gerincére a Cserna patak völgyéből, Herkulesfürdőtől körülbelül 15 kilométerre. A gerincen mintha más világba lépnénk: a tájat óriási bemélyedések, víznyelő teknők uralják, amelyek szélein mészkősziklák fura alakzatai meredeznek, göcsörtös törzsű bükkökkel és bonsaira hasonlító bánáti fekete fenyővel. 

 

Dolinák világa a Fehér Kövek csúcs felől

 A helyiek "crovuri"-nak nevezik őket, magyarul talán mélyedéseknek, süppedéseknek felel meg ez a kifejezés. A karsztosodás által létrehozott mélyedések látványos méreteket öltenek ezen a gerincen, a Medved dolina például ezer méter átmérőjű és majdnem kétszáz méter mélységű!

 Medved dolina (Crovul Medved) fentről

 Fák a Medved dolina tisztásán

Az egymás után sorakozó dolinák szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen, impozáns méretüket a fotók sem tudják igazán visszaadni. Akkor szembesülünk a távolságokkal, amikor ki kell mászni a szintkülönbséget és keresztül kell gyalogolni a medencékben levő tisztásokat.

Fiatal bükkfa az egyik dolina szélén

 A Medved dolinából a Disznó tisztásokra juthatunk, ahol a tavasszal vagy csapadékosabb nyarakon vakítóan zöld a fű, itt-ott aprócska időszakos tócsákkal, ahova inni járnak az állatok. Valószínűleg ezekről a disznók számára ideális dagonyákról kaphatták nevüket ezek a tisztások.

A Nagy Tisztás különleges szépségével nyűgöz le fotóst és természetjárót: fenyők, bükkök, sőt egy kis kalyiba is feltűnik a tisztás alján.

Nagy Tisztás (Crovul Mare) őszi alkonyatban

Tavasszal, ugyanaz a dolina

A Cserna völgyéből induló piros kereszt jelzést követve, a Tamna szoroson (Foeroaga Tamna) keresztül juthatunk fel ide, mintegy 2 óra alatt. A helyiek ezen az átjárón keresztül vezetik sokszor állataikat a Cserna völgyéből Izverna faluba, amely az olténiai oldalon található. 
A Nagy Tisztás nevezetű víznyelő medence meredekét kimászva újabb dolinák következnek, a Hosszú Tisztás (Poiana Lunga), majd a Beletina, ahol egy nagy juhesztena is található. 

A Beletina tisztás egyik csücske

Bükkös a Beletina tisztáson

A Beletina tisztásról vissza lehet ereszkedni a Cserna völgyébe vagy le lehet jutni Olténiába, mint ahogy mi tettük az utolsó túránkon, amikor rossz jelzést követve Izverna faluban lyukadtunk ki egy hosszas menetelés után...

A bejegyzés fotói a 2014-es októberi túránkon készültek (kivéve a tavaszi képet).

További fotókért a mehádiai dolinák csodálatos világáról - Dan Tautan-tól, katt ide.

Ritka növények nyomában a Domogled hegyen

A Domogled hegy botanikusok és lepkészek egyik kedvenc kutatóterülete, amely egyedülálló fajgazdagsággal rendelkezik. 1932 óta rezervátum,  Románia legnagyobb nemzeti parkjának, a Domogled - Cserna Völgye NP-jának része. Szubmediterrán klímához alkalmazkodott élővilága sok ritka és endemikus fajt rejt. Ez a park az ország legnagyobb lepkediverzitású területe, több mint 1500 fajjal. Flórája endemikus fajokban gazdag, a legismertebbek a bánáti feketefenyő és  az endemikus medvefül kankalin.

 Medvefül kankalin a Domogleden

A Domogled hegyre Herkulesfürdőről indul túra. A Fehér Kereszt kilátóig fajgazdag gyertyános-tölgyesen keresztül visz az út a fürdővárosból, amelyben érdekes faj a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) vagy a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A kilátót elhagyva bükkösök következnek, majd az endemikus bánáti feketefenyő veszi át az uralmat a tájon. Többszáz éves példányai impozánsan emelkednek a magasba. A bánáti feketefenyő állományának 90%-a Domogled - Cserna Völgye NP-ban található.

 Bánáti feketefenyő (Pinus nigra ssp. banatica)

Harangláb (Aquilegia vulgaris) a bükkösben

Lejtős, helyenként elég meredek terepen, a "Macskák ösvényén" vezet az ösvény a Domogled-csúcsra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserna- és Godján hegységek felé. A karsztfennsíkot termofil vegetáció borítja, jellemző cserjék az orgona, a virágos kőris, a cserszömörce és a lisztes berkenye.

 Herkulesfürdő a Domogledről

 Orgona (Syringa vulgaris) a Domogled karsztplatóján

Virágos kőris (Fraxinus ornus), a háttérben bánáti fekete fenyővel

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A Domogled gerinc északi szikláin virágzik májusban a medvefül kankalin (Primula auricula) egyik alfaja, az erősen mirigyszőrös, fogazott levelű  ssp serratifolia. Kárpáti endemizmus, jégkorszaki maradványfaj, amely a hűvösebb klímájú élőhelyeket kedveli, ezért kizárólag a hidegebb, árnyékosabb, északi kitettségű, erősen lejtős mészkősziklákon fordul elő a Domogleden.  Szigorúan védett növény.

Füles vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp serratifolia)

A Domogled karsztplatóján májusban virágtenger terül elénk  és újabb ritka fajokkal találkozhatunk. Itt pompázik a sárga balkáni nőszirom (Iris reichenbachii).

 Nagy-Domogled csúcs (1112 m)

 Orchideákban gazdag sziklagyep

Balkáni nőszirom (Iris reichenbachii)

 Május-júniusban az orchideák is nyílnak a Domogleden. Egy érdekes és ritka faj a bodzaszagú ujjaskosbor, amely sárga és vörös színváltozatban is virágzik a sziklagyepben.

Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambuccina)

A karsztplatón sokszor még májusban is virágzik a hegyi kockás liliom (Fritillaria montana).

Kockás liliom (Fritillaria montana)

A Domogled hegy mészkőszikláin több kövirózsafaj telepedett meg, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a szubmediterrán klímához:

Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Jovibarba heuffleri

Domogled-Cerna Nemzeti Park, 2014. május

Dolinamező a hegygerincen

A Mehádiai hegyek dolinái hírnevüket méltán köszönhetik különleges szépségüknek, a tájat formáló érdekes karsztformáknak. A hatalmas méretű, egymás után sorakozó besüppedt medencék szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen. 

A Nagy Dolina (Crovul Mare) ősszel

... és tavasszal, egy másik szögből

De hogyan jöhettek létre ezek az óriási teknők itt, a hegy tetején? A válasz a mészkő szerkezetében rejlik, amely repedései a szivacshoz hasonlóan magába szívják a csapadékot. A mészkőben levő kalcium-karbonát folyamatosan oldódik a csapadékvíz (karsztvíz) hatására, amely a talaj parányi élőlényeinek (gombák, baktériumok) működése által szén-dioxiddal dúsult. Így jönnek létre különböző karsztos formák: a karrmezők (mészkősziklákat rovátkoló sekély mélyedések), a víznyelők, dolinák, nagymezők (poljék) és a barlangok. A karszt elnevezés – és még számos karsztos forma neve - a Szlovéniai Karszt-hegységből származik.

 

Karsztikus platókon, mint amilyen a Mehádiai hegygerinc is, a csapadék felgyülemlik a mélyedésekben, ezáltal a karsztosodás felerősödik. Az üregek beszakadásával jönnek létre a felszínen a mélyedések, szakadéktöbrök, amelyek idők során impozáns méreteket is ölthetnek. 

 Dolinák láncolata a Mehádiai gerincen, előtérben a Nagy Tisztással

 

A Medved nevű óriásdolina több mint 1.000 méter átmérőjű és 175 méter mély tisztás, amely további dolinákkal van összekötve: a Disznó Tisztásokkal és a Nagy Dolinával. A dolinák láncolata 12 kilométeren át húzódik a gerincen.

Rálátás a Cserna hegységre a Fehér Kövek csúcs felől (Mehádiai gerinc)

A gerincen levő bemélyedt tisztásokat legeltetésre használják az itt élő emberek. Ha kizöldül a fű, sokszor már április végén felhozzák a lovakat, juhokat a pásztorok.

A Disznó Tisztások tavasszal

Ősszel vagy tavasszal, a Mehádiai hegység dolináinak végigjárása  különleges élményt nyújthat számunkra. Télen kissé nehéz megközelíteni őket, nyáron pedig hihetetlenül ki tud égni, fel tud forrósodni egy ilyen töbör. Víz nincs a gerincen, ezt is jó tudni, ha ilyen karsztvidéken járunk. 

Kora tavaszi növények a Cserna völgyében

Hétvégén a Herkulesfürdő melletti Cserna patak völgyében túráztunk és növényeket fotóztunk. Meglepő volt, hogy alig tavaszodik, egyedül a kakasmandikó virágzott már el a napsütötte hegyoldalban. 

Túránk fő célja a füles kankalin fotózása lett volna, amely a bánsági flóra egyik legértékesebb veszélyeztetett növénye. 

Az idei hosszú tél után, április első hétvégéjén csalódottan nyugtáztuk, hogy túl korán jöttünk. A tőlevélrózsákból még nem bújtak elő a virágok. Egyetlen virágos füles kankalinra sikerült bukkanni hosszas nézelődés után, de az is nagyon keveset mutatott meg szépségéből, ezért egy előző évi fotót teszünk most fel róla. Kárpótlásul sok más érdekes tavaszi növény fotózásával zártuk túránkat. 

  Füles kankalin (Primula auricula)

A füles vagy cifra kankalin kizárólag a Kárpát-medencében élő jégkorszaki maradványfaj. Hűvös, árnyékos, meredek sziklás mészkőszurdokok védettségében él. Április-májusban virágzik. Veszélyeztetett!

 Nemes májvirág (Hepatica nobilis)  

A nemes májvirág március-áprilisban virágzik domb-és hegyvidéki tölgyesekben és bükkösökben. Nevét gyógyhatásáról kaphatta, máj- és epepanaszok esetén akalmazták régen.

 Vöröslő hunyor (Helleborus purpurascens)

A vöröslő hunyor könnyen felismerhető vöröses-zöldes virágairól. A hunyorfélék mérgező anyagokat tartalmaznak, a szívgyógyszerrel azonos hatású helleborint is, amelyeket a gyógyászatban hasznosítanak.

 Tavaszi kankalin (Primula veris)

A tavaszi kankalin réteken, napos erdőkben tömegesen virít áprilisban.

 Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) virágai

A csodabogyók bükkösökben, karsztbokorerdőkben növő örökzöldek. Érdekes növények, hiszen megvastagodott levélszerű részeik valójában szárak. Az igazi levelek pikkelyszerűek, tövükben helyezkednek el  az apró virágok.

Farkasboroszlán (Daphne mezereum)

A farkasboroszlán ritkás ágú, kisméretű lombhullató cserje. Illatos virágai már március elején megjelennek.