Éjjeli lepkék

 Az alábbi lepkéket Ruszkatővölgyben (Poieni Strambu) fotóztam az utóbbi három évben. A velük való találkozás nem véletlen, hiszen a tábor körül erdő van, bükk, fenyő és tölgy főleg.

Tölgyszender (Marumba quercus)
Védett faj.

Róla többet itt:
http://jasius.hu/lepidopterology/marque.html
http://www.macrolepidoptera.hu/lepke/Marumba-quercus_hun


Apácalepke (Lymantria monacha) 

Ha nagy példányszámban van jelen, a fenyvesekben kárt okoz.
Éjjel repült a kivilágított sportpálya műgyepére.

Szilvafa-pohók (Odonestis pruni)

Tölgyfa övesbagoly (Catocala sponsa/Astiotes sponsa)
Őt is a kivilágított műgyepen találtuk éjjel.

Bükkfa-púposszövő hím (Stauropus fagi)

A hernyója a fejlődés utolsó fázisában nagyon fura alakot ölt, lásd itt: https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Stauropus_fagi_(caterpillar)

Fenyőszender (Sphinx pinastri/Hyloicus pinastri)

Róla többet itt: http://jasius.hu/lepidopterology/sphpin.html
http://www.macrolepidoptera.hu/lepke/Hyloicus-pinastri_hun  
és elterjedési térkép itt: https://www.inaturalist.org/taxa/70128-Sphinx-pinastri

Fémes medvelepke

A patak partján akadtunk rá késő délután. Széttárt szárnnyal mutatós lepke. A völgyben már nem volt elég fény, ezért vakut használtam, így nagyon jól látszik a fémes csillogása.

A fémes medvelepke (Callimorpha dominula) egy közepes méretű éjjeli lepke (elülső szárnyhossza 2,2 - 2,6 cm), a medvelepkefélék (Arctiidae) családjába tartozik. Elülső szárnyainak a felszíne kékeszöld fémes csillogású fekete, fehér és sárgás foltokkal, hátsó szárnyai pirosak fekete foltokkal. Potroha felső része szintén piros. Ajaktapogatója rövid, de nyelve fejlett, így nektárral táplálkozik. Hegyvidéki nedves erdőkben, patakvölgyekben, szedresekben, csalánosokban él, egy évben egy nemzedéke van, imágója június-július folyamán száll. Azon medvelepke fajok közé tartozik, amelyek nappal is repülnek.  

 

(Ruszkatővölgy, 2016. július eleje)

Sakktáblalepke

A sakktáblalepke (Melanargia galathea) a szemeslepkék családjába (Satyridae) tartozik, közepes méretű, elülső szárnyhossza 2,2 - 2,8 cm, szárnyfelszíne fehér-fekete flekkes - mondom én - , mások kockásnak látták, így kapta a nevét. Hátsó szárnya fonákján szemfoltok vannak. Elülső lábai elsatnyultak.

Könnyű felismerni, de nagyon mozgékony, nehéz fotózni. A déli hőségben is aktív. Virágos réteken, tisztásokon, parlagokon fordul elő, június és augusztus között egy nemzedéke van. A Kárpát-medencében elterjedt.

(Ruszka-havas alja, 2016. július eleje)

Nappali pávaszem

Már a tavaly is sokat futkostam utána, de nem sikerült igazán jó képet készítenem róla. Végre idén szerencsével jártam.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nappali pávaszem (Aglais io, régebbi nevén Inachis io vagy Nymphalis io) Közép-Európa egyik legszebb lepkéje. A tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozik. A szárnyfelszín bíborvörös barna szegéllyel, minden szárnyán egy-egy kék szemfolttal. Feltűnő jelenség, és emellett elégy nagy is, elülső szárnyhossza 3 cm. A szárnyak fonákja ellenben fekete, összezárt szárnnyal könnyen el tud bújni. Egy éveben általában két nemzedéke van, tápnövénye a csalán. Kertekben, megműveletlen területeken, virágos mezőkön találkozhatunk vele. Fő ellenségei bizonyos legyek (Sturmia bella és Phryxe vulgaris), a fürkészlegyek és fürkészdarazsak, melyek a hernyójába petéznek, és lárváik abban élősködnek.

A fotózott példány egy hosszú, magas fűszál végén napfürdőzött és himbálózott, ahogy a szellő hintáztatta a szálat.

összecsukott szárnnyal

hintázik a magas fűszálon

És két tavalyi kép, ahol látszik a hátsó szárnyon is a szemfolt.

(Ruszkatővölgy, június vége - július eleje)

Ökörszemlepkék

A szemeslepkék (Satyridae) családjába tartoznak ők is, és hát bizony van belőlük jó pár féle, azaz faj.

Közülük ezen a nyáron kettővel találkoztam.

A közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus) közepes méretű. Elülső szárnya hossza 2,5 cm, sötétbarna, a szárnya fonákján fehér pupillájú szemfoltokkal sárga kerettel. Szerényen megbújt a levélen, de elegáns ruhája magára vonta a figyelmemet.

Egy töredezett szárnyú hím

A nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina) elülső szárnyhossza szintén 2,5 cm körül van, de mivel összecsukott szárnnyal világosabb, nagyobbnak tűnik. Szárnyainak felszíne barna, elülső szárnyain egy-egy sötét illatfolt halvány narancsszínnel körülvéve. A fonákja szebb, világosabb: az elülső szárnyak narancssárgák fekete szemfolttal, a hátsó szárnyak világos barnák, a hímeknél néhány fekete ponttal. Hasonlít a réti ökörszemlepkére (Hyponephele lycaon) és a homoki ökörszemlepkére (Hyponephele lupinus).

Hím, a hátsó szárny két fekete pontja a megkülönböztető jel.

Nem túl feltűnő, de látszik az illatfoltja. Ez is hím.

A fotók Ruszaktővölgyön (Poieni Strâmbu) készültek.

Párosan avagy tükörkép

Ha az ember figyelmesen néz a lába elé, sok mindent észrevehet. Így történt ezekkel a lepkékkel is. Összecsukott szárnnyal terepszínűek, ezen kívül még kicsik is, és mozdulatlanul ültek a fűszálon. Először csak az egyiket láttam meg, aztán alatta, fejjel lefelé, szinte szimmetrikusan a másikat.

Ők vörös szemeslepkék (Lasiommata megera), és ahogy a nevük is mondja, a Szemeslepkék (Satyridae) családjába tartoznak, elülső szárnyhosszuk 2-2,6 cm. Szárnyaik felülről rókavörösek illatfolttal illetve szemfoltokkal, de sajnos nekem nem sikerült széttárt szárnnyal lefotóznom őket.

(Cseresznyés, Paks mellett, 2016)

Gyöngyházlepkék

Gyöngyházlepkékből sok féle van, első ránézésre nagyon hasonlítanak egymásra, a szárnyaik felülről narancsszínűek fekete mintával, a szárnyak fonákján általában gyöngyházfényű fehéres pettyek vagy csíkok vannak (innen kapták a nevüket). A tarkalepkék családjába (Nymphalidae) tartoznak.

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)

A gyöngyházlepkék közül a legnagyobb, elülső szárnya szegélyének hossza 3,5 cm. A szárnya fonákján ezüstös fehér csíkok vannak, a csíkokon kívül egy sor feketével szegélyezett szem található.

A szárny felülről

Jól látszik a szárny fonákja

Szemből

Szárnynyitogatás

Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)
Valamivel kisebb, mint a Nagy gyöngyházlepke. A szárnya fonákján ezüstfehér pettyek vannak, de nem akkorák, és nem úgy helyezkednek el, mint a Közönséges gyöngyházlepkén, hanem a Kerekfoltú gyöngyházlepke foltjaira hasonlítanak. Ami megkülönbözteti őket ez utóbbi fajtól a hátsó szárny külső két fehérfolt-sora közötti pirossal szegélyezett szemfoltok.

Szárnyfonák

Ezüstös-gyöngyházlepke profil

Szemből

Kicsit látszik a szárny felszíne

Málna-gyöngyházlepke (Brenthis daphne)

Ez az előző két lepkefajnál kisebb, mindössze 2,1 - 2,5 cm a szárnya szélessége. Mintázatban hasonlít a Lápi gyöngyházlepkéhez, csak az még kisebb, és szárnya fonákján kevesebb a lila. Az elülső szárnyak felső részén levő két nagyobb fekete folt a leginkább megfigyelhető megkülönböztető jele. Tápnövénye a szeder és az ibolyák.

Ezt a fajt többnyire nyitott szárnnyal látjuk

A képekeimen levő lepkéket történetesen mind virágzó szedren fotóztam.

Nagy színjátszólepke

A színjátszó lepke nevét onnan kapta, hogy bizonyos szögből nézve a hím szárnya élénk indigókékre változik. A nagy színjátszólepke (Apatura iris) szárnyai felülről feketébe hajló sötétbarnák, az elülső szárnyakon fehér foltok vannak, hátsó szárnyain középtájban egy fehér csík húzódik végig. Az hátsó szárnya alsó szögletében egy narancssárgával körülvett fekete szemfolt van. A farka töve narancssárgás. A szárnyak fonákja szürke és barna, a szárny színén levő fehér foltok itt is megvannak. Az elülső szárny fonákjának alsó szögletében szemfolt található.
A kis színjátszólepkétől abban különbözik, hogy az elülső szárnya színén nincs narancsszínű gyűrűs fekete szemfoltja és szárnyainak a fonákja sötétebb. 

Ezt a hím példányt tavaly július elején Ruszkatővölgyön kaptam lencsevégre a délutáni tűző napsütésben.

Jól látszik a szárnyak fonákja.

Ebből a szögből nem kékes a szárnya.

A szárnyak színe és fonákja is látszik.

Végre úgy állt, hogy megfelelő szögből sütött rá a nap.

Portré

Nagy színjátszólepke profil.

Citromlepke és káposztalepke

Mindkét faj a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozik. A citromlepke ((Gonepteryx rhamni) és a káposztalepke (Pieris brassicae) mérete nagyjából egyezik, 3 - 3,3 cm az elülső szárnyuk szélessége. A káposztalepke az egyik leggyakoribb nappali lepkénk, de a citromlepke is gyakori.  

A káposztalepkének egy évben két vagy három nemzedéke van. Az első nemzedék április közepétől repül, a harmadik augusztusban és szeptemberben. Természetes ellensége a fürkészdarázs és az Entomophtora sphaerosperma nevű gombafaj.

A citromlepke a legtovább élő lepkefajok közé tartozik, a kifejlett lepkék júliusban kelnek ki a bábból, és a következő tavasz végéig élnek. Így nekik évente csak egy generációjuk van. Tápnövénye a kutyabenge. A növényeken többnyire összecsukott szárnyakkal ülnek, színük és formájuk nagyon jó álca, távolról megszólalásig hasonlítanak egy falevélre. A citromlepkét 2013-ban Magyarországon az év rovarának választották.

Ez egy hím citromlepke, mert sárgás.

Ez mintha zöldesebb, ezért talán nőstény.

Nőstény káposztalepke

A fotók tavaly június végén - július elején készültek Ruszkatővölgyön (Poieni Strambu).



Források: 
Dr. Helgard Reichholf-Riehm: Lepkék (Természetkalauz), M-érték kiadó, Budapest, 2005
Michael Chinery: Lepkék (Fürkész könyvek), Trivium kiadó, 2005
Állat- és növényhatározó természetjáróknak, Móra könyvkiadó, Budapest, 2009