A következő címkéjű bejegyzések mutatása: flórakutatók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: flórakutatók. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 15., vasárnap

A Kazán-szoros tulipánja


A monarchia határán botanizált valamikor az 1880-as években Borbás Vince, a nagy magyar botanikus, aki a Kazán-szoros meredek szikláin  feltűnő, sárga virágú növényeket figyelt meg. Az utazók elől sokáig rejtve maradt fajt a Dunán csónakázva, a víz felett magasodó sziklafalakon, elérhetetlen párkányokon lehet látni.  
Április elején már feltűnnek a Kazán-szoros meredek sziklapárkányain a sárgálló foltok: ilyenkor virágzik az al-dunai vagy magyar tulipán. Borbás Vince 1882-ben írja le a fajt és nevezi el  magyar tulipánnak (Tulipa hungarica). 


Magyar tulipánok, 2018. 04. 11. (Fotó: Sörös László)


Borbás Vince a 19. század legnagyobb magyar botanikusa volt, élete végén a kolozsvári egyetemen tanított növényrendszertant, majd a botanikus kert igazgatója volt. Rengeteg kutatóúton vett részt és 2000-nél is több növényalakot ért le, egyik fontos felfedezése ezek közül a magyar tulipán. A Bánság területén végzett növénytani kutatásairól több munkája jelent meg, Temes megye vegetációját is tanulmányozta. Érdekes lenne egy összehasonlító elemzést végezni a térség akkori és mostani flórájáról.



A magyar tulipán egy endemikus faj, amely kizárólag a Vaskapu környékén és a Kazán-szorosban fordul elő, Romániában. A szerb oldalon kihaltnak tehintett, már tíz éve nem került elő. Alfajának tekintett Tulipa hungarica ssp. undulatifolia csak néhány példányban fordul elő a Vaskapu környékén.

A nálunk élő populációja kb. 1000-1500 egyedet számlál, az IUCN szerint a kipusztulás fenyegeti. Szerencsére a sárga tulipánok nehezen megközelíthetőek, kizárólag csónakból, teleobjektívvel lehet lefotózni őket, közelképet pedig csak az készíthet róluk, aki partra száll és felkapaszkodik a meredek sziklafalakon.

Tulipán profil, 2018. 04. 11. (Fotó: Sörös László)


Külön öröm számomra, hogy az idén sok szép fotót láthattam erről a különleges és ritka növényről. Minden elismerésem Sörös Laci barátomnak, akinek az idén sikerült látnia őket.

2014. február 25., kedd

Kárpáti sáfrány

Aki kora tavasszal járt már túrázni, egészen biztosan találkozott ezzel a törékeny, lila virágú kis növénnyel, amely sokszor lila szőnyegként borítja az olvadó hófoltok nyomán a hegyi réteket.
Ő
a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Herbert). 

 Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

A faj tudományos neve Heuffel János (1800-1857) a Bánság flórakutatója emlékét őrzi. Heuffel János pozsonyi származású orvosdoktor Krassó-Szörény megye tisztiorvosa volt, 29 évesen Lugoson telepedett le és ott élt haláláig. Kitűnő botanikus volt, Kitaibel Pál után a legtöbb növényfajt ő írta le a Bánságból és Kárpát-medencéből. Az új fajokat külföldi folyóiratokban és bánsági lapokban ismertette.


A kárpáti sáfrány a Kárpát-medencében tömegesen nő hegyvidékeken, alhavasi réteken, legelőkön, a bükkösök övezetétől kezdve egészen a törpefenyvesek szintjéig. Magyarországon csupán néhány állománya ismert, ezért védett növény.
 

Apró termetű, föld feletti szára nincs, keskeny, szálas levelei a föld alatti hagymagumóból erednek. A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű sáfránytól. Magyar neve - a sáfrány - arab eredetű és sárgát jelent, az ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) narancssárga bibéjére utal, amely az egyik legrégebben használt  fűszer, festékanyag és gyógyszer alapanyag.



Források:
Pannon Enciklopédia - Magyarország növényvilága, Urbis, Bp, 2007