2017. március 5., vasárnap

Kikeleti hóvirág és társai

Talán még soha nem vártam ennyire a kikeletet és vele együtt a törékeny szépségű tavaszi virágokat. Hosszú volt az idei tél,  hideg, zúzmarás és nehezen adta meg magát. 
Már február végén kinyargaltam az erdőre, szemrevételezni a hóvirágos helyet, de még éppen csak kitörtek az avar alól, nem bókolt egyetlenegy virág sem. Aztán alig pár nap leforgása alatt kifejlődtek és teljes szépségükben mutatták meg magukat.

Kikeleti hóvirág a Vadászerdő mélyén, Temesvár mellett
2017. március 3.

A növényvilág tavaszi hírnökeit mindenki ismeri, azt viszont kevesen tudják, hogy a vadon élő kikeleti hóvirág és a kertekben termesztett változatok különböző fajokba tartoznak. 

Nálunk három őshonos hóvirágfaj él. 
  • A pompás hóvirág (G. elwesii) a Balkánon elterjedt faj, nálunk az ország déli részében, például a Vaskapu Natúrparkban fordul elő, ritka faj. Viszonylag nagy termetű, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. A virág belső lepelleveleinek külső oldala a tövénél és csúcsánál zöld.
  • A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), amely az egész országban - Dobrudzsa kivételével, üde erdőkben nyílik. Az előzőnél kisebb termetű növény, virágainál megfigyelhető, hogy a belső lepellevelek kizárólag a csúcsi részükön zöldek. 
  • redőslevelű hóvirág (G. plicatus), a Fekete-tenger térségében elterjedt, az előzőeknél jóval ritkább, Romániában kizárólag Dobrudzsában, a Măcin hegységben élő európai vörös könyves faj. Nevét arról kapta, hogy levelei a főerek mentén kicsit hajtogatottak.
A lenti képösszeállításban láthatók a morfológiai különbségek a fajok között.

 
copyright Ierburi Uitate

Magyarországon egyedül a kikeleti hóvirág őshonos, őt választották a 2017. év vadvirágává.

A hóvirág egész Európában védettséget élvez. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért is védett egy nem túl ritka faj, amely élőhelyein tömegesen nő. Sajnos milliónyi szála esik évente a kíméletlen, ipari méreteket öltő gyűjtés és árusítás áldozatává, ezért állományai számos európai országban megfogyatkoztak. Védelmében elsősorban szemléletváltásra lenne szükség és a nemzetközi rendeletek betartására.
Az első hatékony lépés az lehet, hogy ne vásároljunk erdőből gyűjtott hóvirág csokrot, amely úgyis pár nap múlva a szemétkukában végzi.

Veszélyeztetettségéről itt olvashatunk bővebben: http://www.iucnredlist.org/details/162168/0.


2017. január 31., kedd

Téli madárvilág temesi vizeken

A tartós januári fagyok érdekes madárfajokat csalogattak be Temesvárra. Sok vízfelület befagyott a környékünkön, így a vízimadarak számára komoly megpróbáltatást jelent a táplálékforrások felkutatása. 

Kárókatonák a Begán? Szokatlan látvány szárítkozó kormoránokkal találkozni a Bega vizén úszó jégtáblákkal körülvéve... A kormoránok kiszúrták maguknak azt a helyet a Begán, ahol nem borítja jégpáncél a folyót. A gyárvárosi turbináknál egész csapat portyázott belőlük január közepén.


 A kárókatona nem zsírozza a tollait, ezért gyakran láthatjuk köveken, fadarabokon, gallyakon a víz közelében kitárt szárnyakkal, "ősi" pózban szárítkozni. 
Nem túl kedvelt madár a horgászok körében, mert naponta 1-2 kg halat képes elfogyasztani ez a falánk ragadozó. Nálunk őshonos, Európa-szerte védett madár. 


Kárókatonák vagy kormoránok (Phalacrocorax carbo) a Begán,
Temesvár - Turbinák, 2017. január 16.

Egy másik vízimadár, ami lencsevégre került január közepén a gyárvárosi turbináknál a kis vöcsök volt. Ő is télen fordul elő a városokban, egymagában vagy kisebb csoportokban lehet látni ilyenkor. A legkisebb európai vöcsökfaj, nálunk csak kis számban telel át.

Kis vöcsök (Podiceps ruficollis) a Bega vizén, Temesvár - Turbinák, 2017. január 16.


A város melletti Vadászerdőt átszelő Behella patakon is népesebb volt a madárvilág az elmúlt hetekben, mint más időszakban. A befagyott tavakról a vízimadarak itt kerestek maguknak táplálékot.
Ritka látvány a Behella szűk folyósóján olyan nagyméretű vízimadarat, mint a nagy kócsag látni.

Ez a nagy, teljesen fehér gém is részleges vonuló, a mediterrán térségben vagy Afrikában telel.
A kis kócsagtól lassúbb, méltóságteljesebb szárnycsapása, nagyobb mérete különbözteti meg. Csőre a költési időszak kivételével sárga, a tarkóján pedig nincsenek dísztollai.

Nagy kócsag (Egretta alba) a Behella patakon, 2017. január 25.

A tőkés récét nem kell bemutatni, hiszen a legismertebb réce, a házi kacsa őse. A Behellán télen-nyáron látni, amint táplálékot keresgélve párban úszkálnak.

Tőkés réce (Anas platyrhynchos) a Behella patakon, 2017. január 25.

A Temesen is többszáz réce gyűlt össze a be nem fagyott folyószakaszokon januárban. Ezekben a csapatokban a tőkés récén kívül más récefajok is fel szoktak tűnni, akik számára az ínséges időszakban előnyt jelenthet a csapathoz tartozás.



 Récék a Temes folyón, 2017. január 30.

Fotók: Sörös László

2017. január 2., hétfő

Jégvirág

Már egy pár hete látványosan tombol a tél, komoly fagyokkal, dérrel. A jég, hó vagy zúzmara elképesztően szép struktúrákat, formákat, látványokat hozhat létre.
 

Jégvirágok a kertben

 Zúzmarás fűszálak egy erdei tisztáson

Tölgylevél jégkristályokkal