Rojtos fehér szegfű

A kései szegfű (Dianthus serotinus) a magyar alföld meszes homokpusztáinak, homoki réteknek a bennszülött (endemikus) faja. Nevét onnan kapta, hogy sokáig, általában június közepétől október elejéig virágzik, de akár májustól novemberig is, ha kedvező az időjárás. Virágának 5 fehér, majdnem feléig rojtos szirma van. Szára elágazó, egy száron több virág van. A csésze körülbelül sziromhosszúságú és zöldes. A többi fehér rojtos-tollas-sallangos rokonával együtt Magyarországon védett.

A képek Paks mellett, a cseresznyési erdő tisztásán készültek idén, július közepén.

Egy érdekes kapcsolódó cikk az Élet és Tudományból a fehér szegfűkről: Istenek, szent királyok, lovagok füvei

Tőzeglápok reliktuma: a kereklevelű harmatfű

A hátszegi medencét átszelő főúttól nem messze található az ország egyik legdélebbi fekvésű oligotróf tőzeglápja. Egy kis lápról van szó, a Ruszka havas Hunyad megyei tövében, amelyet botanikai rezervátummá nyilvánítottak és a Hátszegi Dinópark részét képezi. A lápot  Densus községtől pár kilométerre levő Peșteana (magyarul Nagypestény) faluból lehet megközelíteni. A falut és környékét románok lakják, így aztán meglepetésszerű a faluban levő romos állapotú református műemlék templommal találkozni. 

Református templom a többszáz éves diófa lombja mögött

A temlomtól feljebb szebb napokat megélt, romjaiban is szép kúria árválkodik. A református templom kertjében sírok, magyar nevekkel. Csak tippelni tudok arra, hogy valószínűleg egykor magyar nemesek éltek erre, úgy ahogyan a hátszegi medencében a Kendeffyek óriási birtokokon gazdálkodtak, beleértve a Retyezát erdőségeit is, vagy Nopcsa báró, aki itt kutakodott a hátszegi törpe dinoszauruszok maradványai után...

A református templomnál hagyjuk az autónkat és elindulunk a falu feletti dombocska fele. Jó félórás gyaloglás után pillantjuk meg a lápot, ami kissé elüt a táj arculatától. Ez is a régmúlt idők lenyomata, a jégkorszaki reliktumnövényzet őrzője. 

 Nyírfák a tőzeglápon

A lápot égeres-nyíres-nyáras-mogyorós faállomány veszi körül, a tőzegmohás láp belsejében is törpe nyírek nőnek összevissza. A láp belsejébe vezető palló csak pár lépésnyi, ezért ha alaposabban körül szeretnénk nézni, a süppedős mohapárnákra kell merészkedni. Főként tőzegmohák (Sphagnum sp.) és szőrmohák (Polytrichum sp.) fajai alkotják a mohaszőnyeget. 

 Tőzegmoha (Sphagnum sp.)

A mohák között vöröslenek a harmatfüvek tövei. Közelebb hajolva hozzájuk megcsodálhatjuk ezeknek a jégkorszaki reliktumoknak a szépségét. 

A piciny leveleket teljesen beborítják a mirigyszőrök, amelyek végén levő ragadós nedv csillog a délutáni napfényben. 

Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)

Íme egy igazi rovarfogó növény: a nedvre ragadnak a rovarok, amelyeket aztán a növény megemészt, így egészítve ki soványka ásványi anyag szükségletét a lápból.

Harmatfű aprócska zsákmányával az esti ellenfényben

Pesteana tőzegláp, 2016. július

Nőszőfű

Bár a lelkemre lett kötve, hogy keressek nőszőfüveket, s tudtam, hogy néznek ki, mégis úgy mentem el mellette, hogy észre sem vettem. Még jó, hogy volt, aki figyelmesebb volt nálam, és rám szólt, hogy nézzek oda. Ezúton is köszönöm, Sári. 

Egy nőszőfű (Epipactis sp.) állt az erdei ösvény mellett.

A fotó a Ruszka havas alján készült.

A Déli Retyezát orchideái

Az orchideák vagy kosborfélék a növényvilág legfajgazdagabb növénycsaládja, több mint 25.000 fajjal (még napjainkban is évente kerülnek elő új fajok, akár Európából is). Változatosságuk és különleges megjelenésük kutatókat, amatőröket, kertészeket és természetfotósokat egyaránt inspirál. Nagyon találó az intelem, mely szerint: "Vigyázat, a kosborfélék súlyos függőséget okozhatnak!"

Charles Darwin 1861-ben így írt erről a vonzalomról: "Az orchideák jobban érdekeltek, mint szinte bármi más az életemben."

A kosborfélék minden kontinensen megtalálhatók - az Antarktisz kivételével, de a legtöbb fajuk a trópusokon él. A nálunk előforduló orchideák mind talajlakók és bár kisebb méretűek, szín- és formagazdagságban nem maradnak le trópusi rokonaik mellett. Gyökereik gombafonalakkal élnek szimbiózisban. Az orchideák virágának különleges felépítése sokoldalú fejlődés eredménye, és a megporzást szolgálja. A nálunk élő kosborokat rovarok porozzák meg. Érdekességük, hogy a virágok szerkezete alkalmazkodott a rovarok testfelépítéséhez, sőt gyakran azokkal kölcsönhatásban fejlődött (koevolúció). Magjaik nagyon aprók, porszerűek, ezért a csírázáshoz minden orchideafaj számára lényeges a gombapartnerrel való szoros kapcsolat (mikorrhiza).

A kosborfélék egész Európában védett növények, környezetük indikátorai, mert nem tűrik a zavarást.

A Déli Retyezát mészköves tájai sokféle kosborfajnak biztosítanak élőhelyet, közönséges fajokkal, de igazi ritkaságokkal is találkozhatunk túráink során. A múlt hétvégi Jorgovánkő-túrán ezeket a fajokat fotóztuk le:

Erdőszéleken, tisztásokon gyakori faj az erdei ujjaskosbor, amelynek levelei sötét foltosak. A virágzat kezdetben kúp alakú

Foltos  ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata  saccifera)

Erdei tisztásokon, de az alpesi övezetben is a gyakran kerül a szemünk elé a Jorgovánkőn, a kétlevelű sarkvirág. A zöldes sarkvirágtól a portokok párhuzamossága különbözteti meg.

Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia)

Kétlevelű sakvirág a törpefenyő övezetében

Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)

Mészköves táj a Jorgovánon

Az erdőben kerülhet elénk a jóval ritkább kardlevelű madársisak nevű kosbor, amely hosszú, kard alakú leveleiről kapta a nevét.

Kardlevelű madársisak (Cephalantehera longifolia)

Az erdőből kiérve, az alpesi övezet gyepében virágzik a Jorgovánon egy érdekes orchideafaj, amely a havasikosborral mutat kasonlóságot. Virágzata feketésvörös színű, kúpos alakú. Nincs illata.

Havasikosbor (Gymnadenia rhelicanii)

... és élőhelye

Más kosborfajok, amelyeket a túra során feljegyeztünk: madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis), erdei korallgyökér (Corallorhiza trifida) és a Pseudorchis albida faj.

Pseudorchis albida

Felhasznált irodalom: Molnár V. Attila, et. al (2011), Magyarország orchideáinak atlasza, Kossuth Kiadó, Bp.

Csodarét növényritkaságai: mocsári kardvirág

Az Ásotthalmi Lápréten bóklásztunk pár órát az elmúlt délutánon, készülve iskolánk természettudományos táborára, amelyet az idén egy országos jelentőségű védett terület mellett, Mórahalom és a szerb határ  közelében levő erdei iskolában szervezünk meg.

 

Az Ásotthalmi Láprét vagy ahogyan első kutatói nevezték, a "Csodarét" Szegedtől 25-30 km-re található és a Duna-Tisza közének legértékesebb védett területe. A Csodarét nevet sokszínűsége és egyedülállósága miatt kapta, hiszen sztyepprétjei és kiszáradó láprétjei a múlt élő lenyomatai: még őrzik a valamikori érintetlen természet értékeit.

   A védett terület egyik legnagyobb botanikai értéke az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), amely kora tavasszal, márciusban virágzik. Az egyhajúvirág magyarországi állományának 85%-a a Csodaréten található, mintegy 30-80.000 tő közötti a virágzó példányok száma. Nálunk a Kolozsvári Szénafüveken fordul elő ez a ritka növény.

   A Csodarét másik fokozottan védett növénye a  mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), amelynek világviszonylatban egyedülálló, több tízezres állománya él ezen a lápréten.  

 Nevével ellentétben, a mocsári kardvirág nem mocsarakban, hanem sztyeppréteken és lápréteken fordul elő. Latin nevének jelentése kardocska, ami a levél formájára utal. Hagymagumós növény, levelei keskenyek, szálasak. Virágai bíborpirosak, a szár csúcsán 2-10-esével laza, egy oldalra néző füzért alkotnak.

Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris)

 A régi görögök és rómaiak a kardvirág gumóját amulettként használták a gonosz lelkek ellen, porrá törve pedig sebhegesztő gyógyszerként alkalmazták.

Nálunk 2 karvirág faj él: a mocsári és a réti kardvirág, amelyről egy előző bejegyzésben számoltunk be.

A Csodarétről a kutatók eddig  251 növényfajt írtak le, ebből 19 védett és 3 fokozottan védett faj. Áprilisban virágzik a szibériai és a fátyolos nőszirom, az epergyöngyike, majd május közeledtével az orchidea-fajok: vitézkosbor, pókbangó, mocsári kosbor, mocsári nőszőfű, agárkosbor vagy bibircsvirág. Nyár derekától a terület mélyebb pontjain, a kékperjés láprétekre jellemző fajok: buglyos szekfű, kornistárnics, őszi vérfű virítanak.

Sajnos az idén lekéstük az orchideákat, de az utolsó virágzó mocsári kardvirág példányokat sikerült lencsevégre kapni..

Irodalom:

Aradi, E., Krnács, Gy. (2011), "Csodarétek virágai",  Mórahalom, Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola

Szűcs Anikó, Csodarét tanösvény (magyar, angol, szerb nyelven) (PDF). tanosveny.info. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Ritka növények nyomában a Domogled hegyen

A Domogled hegy botanikusok és lepkészek egyik kedvenc kutatóterülete, amely egyedülálló fajgazdagsággal rendelkezik. 1932 óta rezervátum,  Románia legnagyobb nemzeti parkjának, a Domogled - Cserna Völgye NP-jának része. Szubmediterrán klímához alkalmazkodott élővilága sok ritka és endemikus fajt rejt. Ez a park az ország legnagyobb lepkediverzitású területe, több mint 1500 fajjal. Flórája endemikus fajokban gazdag, a legismertebbek a bánáti feketefenyő és  az endemikus medvefül kankalin.

 Medvefül kankalin a Domogleden

A Domogled hegyre Herkulesfürdőről indul túra. A Fehér Kereszt kilátóig fajgazdag gyertyános-tölgyesen keresztül visz az út a fürdővárosból, amelyben érdekes faj a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) vagy a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A kilátót elhagyva bükkösök következnek, majd az endemikus bánáti feketefenyő veszi át az uralmat a tájon. Többszáz éves példányai impozánsan emelkednek a magasba. A bánáti feketefenyő állományának 90%-a Domogled - Cserna Völgye NP-ban található.

 Bánáti feketefenyő (Pinus nigra ssp. banatica)

Harangláb (Aquilegia vulgaris) a bükkösben

Lejtős, helyenként elég meredek terepen, a "Macskák ösvényén" vezet az ösvény a Domogled-csúcsra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserna- és Godján hegységek felé. A karsztfennsíkot termofil vegetáció borítja, jellemző cserjék az orgona, a virágos kőris, a cserszömörce és a lisztes berkenye.

 Herkulesfürdő a Domogledről

 Orgona (Syringa vulgaris) a Domogled karsztplatóján

Virágos kőris (Fraxinus ornus), a háttérben bánáti fekete fenyővel

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A Domogled gerinc északi szikláin virágzik májusban a medvefül kankalin (Primula auricula) egyik alfaja, az erősen mirigyszőrös, fogazott levelű  ssp serratifolia. Kárpáti endemizmus, jégkorszaki maradványfaj, amely a hűvösebb klímájú élőhelyeket kedveli, ezért kizárólag a hidegebb, árnyékosabb, északi kitettségű, erősen lejtős mészkősziklákon fordul elő a Domogleden.  Szigorúan védett növény.

Füles vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp serratifolia)

A Domogled karsztplatóján májusban virágtenger terül elénk  és újabb ritka fajokkal találkozhatunk. Itt pompázik a sárga balkáni nőszirom (Iris reichenbachii).

 Nagy-Domogled csúcs (1112 m)

 Orchideákban gazdag sziklagyep

Balkáni nőszirom (Iris reichenbachii)

 Május-júniusban az orchideák is nyílnak a Domogleden. Egy érdekes és ritka faj a bodzaszagú ujjaskosbor, amely sárga és vörös színváltozatban is virágzik a sziklagyepben.

Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambuccina)

A karsztplatón sokszor még májusban is virágzik a hegyi kockás liliom (Fritillaria montana).

Kockás liliom (Fritillaria montana)

A Domogled hegy mészkőszikláin több kövirózsafaj telepedett meg, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a szubmediterrán klímához:

Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Jovibarba heuffleri

Domogled-Cerna Nemzeti Park, 2014. május

Nárcisz a gyepben

A csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) kiszáradó láprétek és hegyi kaszálórétek védett faja. Jégkori maradványnövény, amely a jégkorszak után hűvösebb klímájú helyeken lelt menedékre. Egész Európában veszélyeztetett, védett növényként tartják számon. Nálunk még elég sokfelé előfordul, élőhelyeit  több megyében  természetvédelmi területté nyilvánították. 

Temes megyében egyetlen lápréten fordul elő, amely a Ruszka havasok lábánál terül el, Facsád (Faget) város közelében, alig 120 méteres magasságban. A 20 hektárnál is nagyobb kiterjedésű kiszáradó láprét botanikai rezervátum. Sajnos a csillagos nárcisz és más védett növények állománya évről-évre csökken az élőhely átalakulása következtében. 

 Kiszáradó láprét nyírfákkal és a gyepben csillagos nárcisszal

A csillagos nárcisz hasonlít a kertekben termesztett illatos fehér nárciszra (Narcissus poeticus), azonban a védett faj levelei rövidebbek és kevésbé szélesek, virágának lepellevelei keskeny-elliptikusak, nem fedik át egymást mint a fehér nárcisznál. Április-májusban virágzik, valamivel később mint a fehér nárcisz.

Csillagos nárcisz (Narcissus stellaris)

Fotók: Facsád melletti láprét - Temes megye, 2014. április 27.


Irodalom: http://think.transindex.ro/?p=597