A következő címkéjű bejegyzések mutatása: környezetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: környezetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 16., kedd

Állatkínzás a szépség és az emberi egészség "érdekében"

Úgy van vele az ember, hogy amiről nem tud, az nem zavarja. Tudtam, hogy bizonyos gyógyszereket állatokon tesztelnek, főleg fehéregereken és patkányokon, de őket nem szimpatizálom túlzottan. Amikor felröppent néha egy hír a majmokon való kísérletezésről, az felháborított, de még akkor nem tudtam ennek a mikéntjéről. Aztán ráakadtam egy cikkre, amely részletesen, képekkel illusztrálva leírta a kozmetikumok és tisztálkodási szerek tesztelését, és hogy ehhez nyulakat, cicákat és kutyákat is használnak. Na ez kiverte nálam a biztosítékot! Pár hétig kísértettek a képek. Az én kedvenceimmel ne kegyetlenkedjenek, ne kínozzák őket, és ne az én nevemben! Senki ép elméjű nem iszik sampont és nem ken a szemébe egy kanálnyi kézkrémet. És főleg nem ismételten. Ezeket a teszteket úgymond azért végzik, hogy nekünk ne legyen semmi bajunk a termékek használatától. 

Csakhogy van. Nekem legalábbis, és a környezetemben is tudok jó pár embert. Biztos mással is megesett, hogy a zsíroldó mosogatószer szinte a bőrét is levitte az ujjáról, pedig csak egy kicsit használta. Egyik kolléganőm arra panaszkodott, hogy az új és drága arckrémétől (egy dermato-kozmetikum!) begyulladt a szeme. Mondtam neki, ne kenje a szeme köré. Nekem egy szemránckrémtől gyulladt be a szemem és a szemspiráltól. Szintén márkásak voltak, mindkettőt kidobtam. Aki allergiás (egyre többen vagyunk, és egyre több mindenre), annak sokszorta rosszabb. Bizonyos samponoktól (híres, tévében reklámozott márkák) rettenetesen húzódik és viszket a fejbőröm, másoktól pattanások jelennek meg a fejemen. Kipróbáltam egy tucatnyi márkát, míg végül találtam egyet, amit eltűr a bőröm. Már azon voltam, hogy visszatérek a háziszappanhoz és ecetes vízzel öblítek (mint gyerekkoromban a nagyanyámnál). Mellesleg egy ismerősöm ezeket használja a mosáshoz, mert a mosóporokra allergiás. Tüsszög a szaguktól, és apró, piros, viszkető kiütések lesznek a testén, ha mosóporral mosott ruhát vesz fel. Ugyanakkor a parfümökre is allergiás.

Visszakanyarodva az állatokon való teszteléshez, felvetül bennem a kérdés: feltétlenül szükséges ez? Szerintem a végeredmény erősen kétségessé teszi a hatékonyságukat, tehát nagyrészt indokolatlanok. Ugyanerre a következtetésre jutottak egyes tudósok is, és új módszereket fejlesztettek ki: emberi sejteken, szöveteken végzett kísérleteket, melyek relevánsak, és nem kegyetlenek.

Miután utánanéztem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy minden kozmetikumom, tisztálkodási szerem állatokon volt tesztelve, egy márka kivételével. Ez sok növényi kivonatot használ, organikusakat, amennyiben lehetséges, és főleg természetes anyagokat. De elég drága.
Eldöntöttem, hogy ezentúl olyan termékeket fogok vásárolni, amelyek nem voltak állatokon tesztelve, vagyis Cruelty Free-t (kegyetlenség-menteset). Arra számítottam, hogy jó mélyen kell a zsebembe nyúlnom ehhez. Kinga javaslatára elmentem egy bio termékeket áruló boltba. Nem minden termék volt Cruelty Free, de találtam, ami nekem kellett. És jóval kisebb volt az áruk, mint a patikában a dermato-kozmetikumoknak. Összetevőiket illetően főleg természetes alapanyagokat tartalmaznak, és eddig meg vagyok elégedve velük. De hát mindenki tudja, hogy a természetes anyagok a legjobbak, lásd uborka-,  gyümölcs-, tejfölös, joghurtos, mézes pakolások az arcra, olivaolajas, tojásos pakolás a hajra, stb.

A Humane Society International többek között azért is küzd, hogy betiltsák vagy legalábbis csökkentsék az állat-kísérleteket. Ha egyetértetek a céljukkal, írjátok alá a petíciójukat. Érdemes figyelni a facebook oldalukat, mert sok aktuális információt tesznek közzé.

Itt találjátok az állatokon tesztelő márkák listáját.

Az alábbi linkeken kereshetitek a nem kegyetlenkedő gyártókat:
http://www.leapingbunny.org/guide/brands
http://features.peta.org/cruelty-free-company-search/index.aspx

Az elismert kegyetlenség-mentes, állatokon nem tesztelt termékek logói.


Arról, hogy hogyan ismerjük fel a kegyetlenség-mentes termékeket, egy útmutató itt:
http://ethicalelephant.com/cruelty-free-vegan-labels-logos/

És a hamis logók felismerésében segít ez a cikk:
http://www.crueltyfreekitty.com/cruelty-free-101/cruelty-free-bunny-logo/


Kíméljük meg az állatokat a felesleges szenvedésektől, legyünk emberségesek velük szemben is.

2014. augusztus 6., szerda

Környezetbarát-e a környezetbarát bevásárlótáska?




„Vigyél magaddal bevásárláskor, és használj újra! Óvjuk a Földet, használjunk kevesebb eldobható táskát!” - szól a szatyron a felhívás. Ezzel a reklámfogással próbálnak minket rávenni a szupermarketek (és nem csak), hogy ne könnyen szakadó műanyag reklámzacskót vegyünk, hanem tartós rafia szatyrot. És ha nincs nálunk bevásárláskor vászonzacskó, vagy olyan nagy terméket veszünk, ami abba nem fér bele, bedőlünk nekik. Nyugodt lelkiismerettel visszük haza a vásárfiát, sőt talán kicsit büszkén is, hogy így még a környezetet is megkíméltük. 
Csakhogy... közelebbről megnézve ezt a szatyrot kiderül, hogy polipropilénből készült (ott van rajta a PP jelzés), és... a Föld túlsó feléről hozták. Ez nem túlzás. Otthon nekem négy ilyen szatyrom van, ebből az egyiket Kínában készítették, a másikat Vietnámban, a maradék kettőn nem írja. Hogy ezzel mi a gond? Hát, kezdjük az anyagával, a polipropilénnel. Ez egy műanyag, és tudva levő, hogy polipropilénből csöveket is készítenek, mivel nagyon jó tulajdonságai vannak: vegyszerekkel szemben ellenálló és nem bomlik le.  A másik probléma, hogy nagyon messziről szállítják ide, több, mint valószínű, hogy hajóval, aztán meg teherautóval, és persze mindkettő üzemanyaggal működik. Tehát nem kevés szén-dioxid lett a légkörbe bocsájtva, míg ideért. A gyártási folyamat esetleges környezetszennyező voltáról már nem is beszélek, nem hiába készülnek ott a szatyrok, ahol, és ez nem csak a munkaerő olcsósága miatt van. 
Tehát a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy nem. Ennek a szatyornak az esetében legalábbis. Az általa történő környezetszennyezés mértékéről lehet vitatkozni, de a tényt ez nem változtatja meg.


A bal oldali szatyor alján a felirat.

A jobb oldali szatyor alján a felirat


Szerencsére már léteznek olyan eljárások, amivel ezeket a nem lebomló műanyagokat lebomlókká alakítják, csak kérdés, hogy az ilyen műanyagoknak hány százalékát dolgozzák így fel, és mennyi marad csak úgy, a világ végeztéig a környezetben.
Ehhez persze az első lépés a szelektív hulladékgyűjtés lenne. És sajnos az a tapasztalatom, hogy honfitársaim (szomszédaim) nagy része az újrafelhasználható hulladékgyűjtésre szánt kukába vegyes szemetet dob. Figyelmeztetésre pedig még nekik áll feljebb. Ebből is látszik, hogy a civilizációban nagyon le vagyunk maradva, és a tömegtájékoztatás is kívánnivalót hagy ezen a téren.

De ha már szóba jött a szelektív hulladékgyűjtés, érdemes elolvasni (angolul), hogy csinálják ezt például Dél-Koreában:

Japán az már a civilizáció csúcsa, ahhoz nem viszonyíthatjuk magunkat.

Valamint néhány érdekes olvasnivaló a műanyagokról (magyarul):

2013. április 28., vasárnap

Figyelemfelkeltő biciklizés a Föld Napján


Az idén is megünnepeltük a Föld Napját április 22-én, ezúttal egy biciklis felvonulással, amelyben harminc  diákunk vett részt. Környezetvédő feliratokat tartalmazó táblákat készítettünk és ezekkel a plakátokkal a hátunkon, a bicikli kormányára akasztva vagy kosarában tekertünk a városon keresztül,  hirdetve a környezettudatos életmód fontosságát és a Föld védelmének szükségességét. 

A járókelők és autósok közül sokan megálltak, mosolyogtak, de még olyok is akadtak, akik arról kérdezősködtek, hogyan csökkenthetnék az ökológiai lábnyomuk. 

Jó volt együtt biciklizni és érezni a kritikus tömeg erejét. Olyan utcákon tekertünk együtt, ahol  általában dugók szoktak lenni, de most engedve a tekerő tömeg erejének, az autósok szabad utat biztosítottak (pedig nem volt engedélyünk a felvonulásra).


Azon túl, hogy jót tekertünk együtt a virágzó városon keresztül, a cél az volt, hogy másokat is ráébresszünk arra, hogy környezet- és természetvédelem közügy, mindenki feladata...


2011. szeptember 29., csütörtök

Csepp a tengerben...

... így foglalta össze Tamás kollégánk a szombati, országos "Let's do it, Románia!" hulladékgyűjtögetés lényegét. Idén ismét megrendezték, és mi ismét részt vettünk benne, diákjaink lelkesedésének köszönhetően. Annak ellenére, hogy csapatunk népesebb volt mint a tavaly, a ránk mért szeméthegyeket nem tudtuk elhordani a Vadászerdő széléről. 


Lehetetlenség volt zsákokba gyömöszölni autókaroszéria darabokat, autógumikat, üvegvattát, építkezési törmeléket, festékes vödröket, azbesztlapokat és még sorolhatnánk mi mindent...

Az elején még lendülettel álltunk neki a munkának, mindenki zsákolta a hulladékot.


Aztán, ahogy láttuk, hogy mindezzel lehetetlenség lesz megbírkózni, motivációnk  egyre lankadtabb lett. 

 Ezzel mi legyen?

 A csapatunk egyik része (a többiek még javában dolgoztak..), értékes zsákmányukkal, egy kutyakoponyával


Ennek ellenére, azt hiszem megérte kimenni, résztvenni az akcióban. Csapatépítésnek kiváló alkalom volt, mindenkinek jól esett egy erdei séta és akik ott voltak, egészen biztosan nem fogják hulladéktárolónak tekinteni az erdő szélét...

Tavalyi bejegyzésünk a témában itt olvasható.

2010. november 30., kedd

Buy Nothing Day

azaz Ne Vásárolj Semmit! napot tartottak a világ több mint 50 országában szerte a világon a múlt hétvégén.

Vajon mire akar figyelmeztetni ez a nap? Az üzenet egyszerű: minden egyes vásárlással terheljük környezetünket, hiszen az általunk vásárolt termékek előállítása nyersanyagot és energiát igényel, szállításukkal a levegő szennyeződik, csomagolásukkal pedig szemét keletkezik. Röviden, vásárlási szokásainkkal, sok esetben pazarlásainkkal környezetünket szennyezzük és ezáltal élőlények pusztulását okozzuk.

Jó lenne megállni, átgondolni vásárlásainkat, szükségleteinket, csökkenteni a tempót és tudatosabban vásárolni. Például... Figyeljünk arra, hogy helyben termelt zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk a piacról és keressük a  helyi termékeket a boltokban. Ne vegyünk agyoncsomagolt termékeket, mert ezzel csupán a szemetet szaporítjuk. Vigyünk vászonzacskót magunkkal vásárláskor. Ne vegyünk felesleges holmikat magunknak. Ne dobjunk ki tárgyainkat, ha már nincs szükségünk rájuk, inkább ajándékozzuk el másoknak.

Reklámok tömkelege zúdul ránk naponta tévéből, rádióból, internetről, utcai hirdetőtáblákról fogyasztásra, különböző használati tárgyak  birtoklására csábítva bennünket. Ne dőljünk be a shoppingolás élvezetét hirdető reklámoknak! Ne feledjük, van élet a hipermarketeken és Mall-okon kívül is...

Ha a témáról többet szeretnél megtudni, nézz szét a Tudatos Vásárlók honlapján. 

2010. november 3., szerda

Let’s do it, Romania!

 A tömegek szemléletváltása és a törvények betartása nélkül az egész önkéntesekkel végzett hulladék-gyűtögetés semmit sem ér, ezt mindannyian tudjuk. Ez volt a kezdeményezés legnagyobb gyengéje. 
Pár nappal a Let’s do it, Romania! akció után ismét ellepte az utak mentét, erdők szélét vagy vizek partját a hulladék. Sajnos szeptember 25-én kirándulók, diákok, zöld szervezetek, multinacionális cégek természetbe járó alkalmazottai gyűjtötték azok szemetét, akiket a rendőrség és a zöld járőrök nem büntetnek meg akkor, amikor a természetet a szemetessel tévesztik össze.
Beszélni kell a környezettudatos életmódról iskolákban, civil szférában, médiában. És nem csak beszélni, hanem tömegeket mozgósítva cselekedni. Az  Észtországból indult akció alapötlete zseniális, de ezt megelőzően agresszíven kellett volna kampányolni hónapokon át és a közösségi szemét- és építkezési törmelékhegyeket elszállíttatni a köztisztasági vállalatokkal. Talán a médiában  elhangzott nagy szavakon, reklámokon, fotózásokon, na meg, az egy nap alatt összeszedett elenyésző mennyiségű hulladék összeszedésén túl,  hatékonyabb lenne büntetni a szemetelőket. 
Köszönet annak az öt bartókos diáknak, akik szeptember 25-én kijöttek Girodára és a Bega töltése mentén körülbelül 20-25 zsák szemetet gyűjtöttek össze egy délelőtt alatt.
Résztvevők: Dávid Izabella, Kása Mária, Varga Melinda (IX. osztály), Lévai Alex és Szőllőssy Roland (VIII. osztály).

A képeket a Deltatel cég alkalmazottai készítették, ők segítettek nekünk  az összeszedett szemét elszállításában is.





2010. március 29., hétfő

Föld órája - március 27.

Minden nap tehetünk egy apró gesztust a környezetünkért - erről szólt a Föld órája megmozdulás, ami persze szimbolikus jelentőséggel bír. Egy milliárd lakásban kellett volna lekattintsák a villanyt Föld-szerte, hogy érezhető legyen az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkenése.

A kampány eléggé hangzatos volt a médiában, Temesváron is különböző programokat szerveztek. A suliban minimális volt a mozgolódás, utolsó pillanatban (csütörtökön) plakátoltunk, de remélem mégis eljutott a híre a diákok többségéhez.
A temesvári városháza a WWF honlapról vette át a reklámanyagokat, amelyek szerintem az idén nagyon jók voltak.

Itt láthatjátok őket, ha eddig nem volt alkalmatok. Föld óráját nem csak évente egyszer lehet tartani, hanem minden nap, egészen apró odafigyeléssel!