2011. május 30., hétfő

Dongó

Egy dongó - becsületes nevén poszméh - nem számít se ritkaságnak, se különlegességnek. Mégse tudtam ellenállni neki, mikor megláttam, milyen jól megtermett, szép példány.


A poszméh (Bombus) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjéhez és a méhfélék (Apidae) családjához tartozó nem.
A poszméheket másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fenyegető külsejük ellenére nem veszélyesek, erős fullánkjukat csak ritkán használják. A poszméhek a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak. Vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A poszméhek fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el.
A nembe 15 alnem és több mint 250 faj tartozik. (forrás: Wikipedia)

Utólag beazonosítottam a fényképezett példányt: földi poszméh (Bombus terrestris). A wikipedia szerint testhossza 11-24 mm, de ez nagyobb volt, kb. 30 mm.





2011. május 22., vasárnap

Egy védett láprét titkai

Régi vágyunk volt eljutni a Facsád melletti nárciszrétre, főleg azért, mert kevésbé ismert volta, megközelíthetetlensége még sejtelmesebbé tette. Többen keresték a helyet ismerőseink közül is, sikertelenül. Nem találtunk egy térképet vagy leírást sem a facsádi nárciszrétről az Interneten, pedig egyike Temes megye védett területeinek. Végül, valakitől sikerült megszerezni a rét GPS koordinátáit, ami nélkül valószínűleg kudarcba fulladt volna az idén is a keresgélés.
És ekkor jött a meglepetés: egy fantasztikus, teljesen bolygatatlan láprét tárult elénk, minden szépségével, sok-sok értékes, ritka fajjal, amelyek teljes felfedezése még várat magára. 


 
Az élőhely érdekessége, hogy csupán 120 méteres tengerszint feletti magasságon található, viszont olyan növények fordulnak elő benne, amelyek sokkal magasabban levő élőhelyeket, hegyi réteket kedvelnek, például a nyírfa, hegyi pacsirtafű, réti kardvirág, csillagos nárcisz.   
A nárciszokat már lekéstük, 1-2 késői példány virágzott még a gyepben, viszont a nőszirmok, kosborok látványa kárpótolt bennünket.

 Csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius)

A csillagos nárcisz a Berni egyezmény alapján Romániában is védett faj, egyetlen Temes megyei élőhelyét is ezért nyilvánították védett területté. Hasonlít a kertekben termesztett illatos fehér nárciszra (N. poeticus), azonban levelei rövidebbek és keskenyebbek, virágának lepellevelei nem fedik át egymást mint a fehér nárcisznál. Jégkori maradványnövény, egész Európában veszélyeztetett.

Szibériai nőszirom (Iris sibirica) 

A szibériai nőszirom mocsárréteken, lápokon előforduló védett növény, amely sem a szárazságot, sem a talaj túlzott tápanyagtartalmát nem éli túl. Napjainkra állományai lecsökkentek.

Réti kakukkszegfű lepkével (Lychnis flos-cuculi) 

Szibériai nőszirmok
Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)

  
Kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta)

 Szurokszegfű (Lychnis viscaria)

 Csillagos nárcisz

 Nárcisz a gyepben

2011. május 16., hétfő

Teknősök birodalma


Hétvégén az ország déli csücskébe látogattunk el, a Duna partján levő Vaskapu Nemzeti Parkba, ahol sok érdekes növény- és állatfajjal kötöttünk szorosabb ismeretséget. Az egyik legnagyobb meglepetés ezek közül a görög teknős volt, aki kétszer is utunkba tévedt a Kazán-szoros feletti száraz bokorerdőkben.


Valószínűleg kevesen tudják, hogy nálunk csak három teknősfaj őshonos, ezek közül két szárazföldi faj, a görög teknős (Testudo hermanii) és a Dobrudzsában élő görög  mór teknős (Testudo graeca), valamint a mocsári teknős (Emys orbicularis). A görög teknősöknek Európában több alfaja van. A görög teknős nálunk kizárólag a Kazán-szoros környékén előforduló ritka és veszélyeztetett faj. 


A térképen kékkel van bejelölve a balkáni alfaj elterjedése, sajnos a bánsági élőhely nincs pontosan feltüntetve. Forrás: wikipedia

A teknősök különleges, ősi kinézetű élőlények, amelyek a késő Triász közepén, azaz valamikor 216 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön.

 
A felnőtt görög teknős páncélja 16-22 centiméter hosszú. Páncélja magasan ívelt, ovális, alapszíne sárga, eltérő nagyságú sötét foltokkal. Novembertől márciusig telelnek, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak, ezt követi a párzási időszak. 


Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. 
Természetes élőhelyeiken hullott gyümölcsökkel, dögökkel és állati ürülékkel is táplálkoznak.

 Görög teknős a Dubova feletti száraz tölgyerdőben

A görög teknős kedveli az erdőszegélyek melletti cserjékben gazdag gyepeket, ahol búvóhelyet találhat a forró nyári napokon. Az alacsony, szubmediterrán jellegű cserjéseknek fontos szerepük van a teknősök elterjedésében. Szétnéztünk egy ilyen gyepen, hogy milyen fajok vannak. Keleti gyertyán, galagonya, csertölgy, orgona és cserszömörce alig méteres példányai alkották ezt a mozaikos növényzetet.

 Görög teknős élőhelye - Dobova felett

 A bánsági görög teknős szigorúan védett faj Romániában és egész Európában, szerepel a  Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. Román nyelvű oldal a görög teknősről itt.

Görög teknős (Testudo hermanii) fogságban a Temesvári Állatkertben



2011. május 6., péntek

Tengelicék

Tegnap, poszáta-les közben, ritka szerencse ért: egy tengelic pár (Carduelis carduelis) röppent az ablakom előtti akácfára. És végre lencsevégre kaptam őket!
Nagyon fürge madarak, csak egy-egy pillanatra állnak meg és mindig párosával járnak. Többször láttam már őket, de csak egy-egy pillanatra. Ma reggel is meglátogattak. Szinte hihetetlen, hogy egy tömbház körül, melyen külső hőszigetelési munkálatokat végeznek és tetőt építenek, ennyi madár él.





Gyönyörű madárkák a lelógó malteres kábeleken (ablakon keresztül fotózva).

Kis poszáta

Úgy tűnik a barátposzáta nem egyedül tévedt a környékre - vagyis a tömbházközbe -, hanem hozta a rokonait is. A tegnap egy kis poszáta (Sylvia curruca) lakmározott naphosszat a jázminbokor levéltetűiből. Estefelé két másik (barát?)poszáta adott szerenádot. Ma reggel is hallottam egy barátposzátát énekelni, pár tömbházzal arrébb, a sugárút túloldalán, egy kis parkos területen.
Sikerült készítenem egy pár képet a kis poszátáról. Kinézete barátságosabb, mint a barátposzátáé. :-)