Túrák a Dél-Bánságban: a mehádiai dolinák csodálatos világa

 Különleges szépségű táj tárul elénk, ha felérünk a Mehádiai hegység gerincére a Cserna patak völgyéből, Herkulesfürdőtől körülbelül 15 kilométerre. A gerincen mintha más világba lépnénk: a tájat óriási bemélyedések, víznyelő teknők uralják, amelyek szélein mészkősziklák fura alakzatai meredeznek, göcsörtös törzsű bükkökkel és bonsaira hasonlító bánáti fekete fenyővel. 

 

Dolinák világa a Fehér Kövek csúcs felől

 A helyiek "crovuri"-nak nevezik őket, magyarul talán mélyedéseknek, süppedéseknek felel meg ez a kifejezés. A karsztosodás által létrehozott mélyedések látványos méreteket öltenek ezen a gerincen, a Medved dolina például ezer méter átmérőjű és majdnem kétszáz méter mélységű!

 Medved dolina (Crovul Medved) fentről

 Fák a Medved dolina tisztásán

Az egymás után sorakozó dolinák szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen, impozáns méretüket a fotók sem tudják igazán visszaadni. Akkor szembesülünk a távolságokkal, amikor ki kell mászni a szintkülönbséget és keresztül kell gyalogolni a medencékben levő tisztásokat.

Fiatal bükkfa az egyik dolina szélén

 A Medved dolinából a Disznó tisztásokra juthatunk, ahol a tavasszal vagy csapadékosabb nyarakon vakítóan zöld a fű, itt-ott aprócska időszakos tócsákkal, ahova inni járnak az állatok. Valószínűleg ezekről a disznók számára ideális dagonyákról kaphatták nevüket ezek a tisztások.

A Nagy Tisztás különleges szépségével nyűgöz le fotóst és természetjárót: fenyők, bükkök, sőt egy kis kalyiba is feltűnik a tisztás alján.

Nagy Tisztás (Crovul Mare) őszi alkonyatban

Tavasszal, ugyanaz a dolina

A Cserna völgyéből induló piros kereszt jelzést követve, a Tamna szoroson (Foeroaga Tamna) keresztül juthatunk fel ide, mintegy 2 óra alatt. A helyiek ezen az átjárón keresztül vezetik sokszor állataikat a Cserna völgyéből Izverna faluba, amely az olténiai oldalon található. 
A Nagy Tisztás nevezetű víznyelő medence meredekét kimászva újabb dolinák következnek, a Hosszú Tisztás (Poiana Lunga), majd a Beletina, ahol egy nagy juhesztena is található. 

A Beletina tisztás egyik csücske

Bükkös a Beletina tisztáson

A Beletina tisztásról vissza lehet ereszkedni a Cserna völgyébe vagy le lehet jutni Olténiába, mint ahogy mi tettük az utolsó túránkon, amikor rossz jelzést követve Izverna faluban lyukadtunk ki egy hosszas menetelés után...

A bejegyzés fotói a 2014-es októberi túránkon készültek (kivéve a tavaszi képet).

További fotókért a mehádiai dolinák csodálatos világáról - Dan Tautan-tól, katt ide.

Túrák a Dél-Bánságban: Néra völgye

Rengeteg személyes emlék fűz a Néra völgyéhez, sokszor koptattam ösvényeit gyerekként is. Nagy élmény volt, amikor először jártunk itt 11.-ik végén az osztálytársakkal. Egy hétig nomádként éltünk, teljesen elzárva a civilizációtól: élveztük a természet vadságát, a hűs folyót, az éjszakába nyúló beszélgetéseket a tűz mellett. Mikor teljesen kifogytunk a kajatartalékainkból a környező tanyákra indultunk felfedezőútra tojást és kukoricalisztet vásárolni. Bográcsban főztük a puliszkát, sőt még a kagylólevest is kipróbáltuk... Remek buli volt! 

  Mészkősziklába vájt ösvények a Néra mentén

 Fürdőhely homokpaddal

A völgy egyediségét a lassan kanyargó Néra mentén magasodó sziklákba vájt ösvények, alagutak és a szubmediterrán klíma hatására kialakult, ritka fajokban gazdag növényzet különleges ötvözete adják.
A  Néra völgye egyike az ország leghosszabb szurdokainak, kb. 22 km hosszú, ennek mintegy 20 kilométere szurdok jellegű. Ezt a távolságot akár egyetlen nap alatt is végig lehet járni, főleg mert nincsenek jelentős szintkülönbségek. Az ösvény szinte végig a Néra mentén halad, csak az Ördög tó előtt kell kimászni egy kis kaptatót, majd leereszkedni a tóhoz.

Egynapos őszi teljesítménytúraként egy diákcsapattal mi is végigjártuk a Néra völgyét egyik évben a Bei (magyarul Bég) hídtól Újsopot faluig. Az egyedüli nehézség az volt, hogy egy esősebb időszak után mentünk és elég magas volt a Néra vízállása és erős a sodrás azon a ponton, ahol át kell kelni a túlsó partra vízben gyalogolva (kb a túra közepén, a La Carlige nevezetű helyen). Jól fogott volna egy kötél az átkelésnél! Amúgy, ha szárazabb az idő, a víz bokáig ér ezen a helyen. Jó tempóban (nem volt erőltetett menet!), sikerült szürkületre beérni a faluba, annak köszönhetően, hogy még az útvonal elején megspóroltunk pár kilométert, mert nem Szászkáról (Sasca Romana) indultunk, hanem a Bei hídtól.

 A völgy egyik látványosabb része pont Szászka és a Bei patak hídja között van: egy függőhídon kell átkelni a Nérán, az  ösvény itt végig a folyó mellett halad, először a parton, majd sziklába robbantott keskeny ösvényeken és alagutakon. Egy óra múlva a Bei hídnál vagyunk, ahova autóval is el lehet jutni egy másik útvonalon. Innen kövezett szekérút vezet a Damian erdészházig, amely egy tisztáson terül el.  Nagyon jó sátorhely, a közelben egy erdei forrással. Ez azért is fontos, mert a Néra vize elég zavaros és nem iható!

 Bázisunk a Damian ház mellett

Itt sátoroztunk egyik nyáron egy nagyon jó kis sulis csapattal pár napig, ekkor bejártuk nemcsak a Néra völgyét, hanem a Beusnita vizeséseket is (erről a vidékről itt írtunk egy májusi vízesés és orchidea túránk alkalmával).
Az erdészháztól az Ördög tóig  a szurdok ismét vadabbá válik, a kanyargó folyó oldalán sziklafalak tornyosulnak. Az ösvény a Nérát követi, sokszor a szikába vájt keskeny párkányokon kell haladni.

 Kötéllel biztosított rész egy keskeny párkányon

 Az Ördög tóhoz kb. 4 óra alatt juthatunk el a tisztástól, a táv oda-vissza is lazán bejárható, ha itt sátorozunk. A tavat egy barlang boltozatának beszakadása hozta létre, részben a feketés sziklakupola alatt található. A színe változó, hol türkízkék, hol sötétes, szinte fekete, annak  függvényében, hogy épp az égbolt kékje vagy a barlangfal sötétje tükröződik benne. Fura árnyjátékok vannak a felszínén és elég misztikus hangulata van.

Reflexiók az Ördög tóban

Az Ördög tavát elhagyva lassan megszelídül a táj, véget ér szurdok jellege és a Néra egy széles völgyön  kanyarog tovább, réteken, kaszálókon, kicsiny művelt területek között. Tanyák tűnnek fel itt-ott a tisztásokon, ahol az emberek úgy élnek mint többszáz évvel ezelőtt.

 Szerencsére a Néra völgye egyelőre megmenekült a tömegturizmustól, talán azért is, mert elég elszigetelt helyen található, távol a főutaktól.  A fakitermelés a Néra-Beusnita  nemzeti parkot is veszélyezteti sajnos, épp a közelmúltban  folytak a viták arról, hogy a Romsilva kitermeli a védett területhez tartozó erdőségeket is.

A fotók a 2011-es túránk során készültek a Damian ház és az Ördög tó közötti szakaszon.

A Beușnița völgy orchideái

A bőséges esőzések elvonulása után az elmúlt hétvégén a Néra szurdok-Beusnica Nemzeti Parkban jártunk, amely  mészkősziklákba vájt alagutairól, ösvényeiről, karsztos tavacskáiról és a Beusnica vízesések szépségéről híres. Túránk során a Beului-völgy vízeséseit kerestük fel és kosborfajok után kutattunk a bükkösben és a karsztbokorerdők tisztásain.

Mésztufa lépcsőkön zubogó vízesés a Bég szeme tó mellett (Fotó: Sörös László)

A legnagyobb Beusnica vízesés (Fotó: Sörös László)

A patak és a vízesések menti bükkösökben a leggyakoribb orchideafaj a fehér madársisak, amely most bontogatja szirmait.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)

Egy másik gyakori kosborfaj, amely sokszor utunkba került, a madárfészek nevet viseli. Ez a  klorofill nélküli, sárgásbarna színű növény nem élősködő, hanem korhadékbontó (szaprofita) táplálkozású.

Madárfészek (Neottia nidus-avis)

A bükkösben vettük észre ezt a magas, meglehetősen jelentéktelen kinézetű, zöldes virágú kosborfajt, a tojásdad békakontyot.

Tojásdad békakonty (Listera ovata)

Az egyik tisztás szélén három példány vitézkosbort fedeztünk fel, amely sokkal ritkább faj, mint az előzőek.

Vitézkosbor (Orchis militaris)

Vitézkosbor virága: a lepellevelek sisakot alkotnak, a mézajak emberke alakú

Nedvesebb helyeken gyakori faj a hússzínű ujjaskosbor.

Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)

A Néra - szurdok - Beusnica rezervátum egyik legritkább kosborfaja a száraz erdők és cserjések szélén élő fokozottan védett sallangvirág (Himantoglossum caprinum). A sallangvirág különös kinézetű növény, nevét a lecsüngő, szalagszerű mézajakról kapta. Az idén sajnos nem sikerült megtalálni ezt a ritka fajt, ez a fotó pár évvel ezelőtt készült róla a Beului völgyben.

Sallangvirág (Himantoglossum caprinum)

 Sallagvirág virágzata

Mésztufás vízesés (Fotó: Sörös László)

Tavaszi növények a saroltavári erdőkben

A tavasz első napján Temesvártól kb. 40 kilométerre, Saroltavár - Buzád - Honos völgye - Németremete útvonalon tettünk meg egy hosszabb gyalogtúrát. Túránk Saroltavárról (Charlottenburg) indult, amely az egyetlen szabályos kör alaprajzú település a Bánátban. A különleges formájú falut német telepesek alapították a 18. század második felében. Buzád faluból kapaszkodtunk fel a dombhátra, amelyet ritkás tölgyerdő borít. Meglepetésünkre tavaszi növényeknek nyoma sem volt, ami az erdőirtások nyomán keletkezett pusztítással magyarázható. Leereszkedtünk a Hámos, majd a Honos völgyébe. A völgyben találkoztunk először a medvehagymák sötétlő, fokhagymaszagú, bomladozó leveleivel, majd a csillagvirágok kéklő üdeségével.

Kétlevelű csillagvirág (Scilla bifolia)

A csillagvirágok a tavasz legelső növényei tájainkon, a Temesvár melletti Vadászerdőben az idén már február közepén bontogatták szirmaikat. A kétlevelő csillagvirág valójában nem egyetlen faj, újabban több önálló fajra különítették el.

A Honos patak völgyében, közel az erdészházhoz, a kárpáti sáfrány kisebb állományába botlottunk az erdőszélen. A délutáni fényben róluk is újabb fotók készültek. 

 Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

Helyenként a tüdőfű bíborpiros és kékeslila virágai kölcsönöztek színt az erdő talajának. Érdekes a virágok különböző színezete: a fiatal virágok pirosak, az idősebbek kékeslilák. A színváltás a sziromlevelekben található festékanyagnak, az antociánnak köszönhető, amely a sejtnedv savasról lúgosra változását jelzi. A növény ezzel jelzi a megporzást végző rovaroknak, hogy melyik virágban találnak több nektárt. 

Pettegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

Téli Szárkő túra

Izgalmas három napot töltöttünk február első hétvégéjén a Bánsági Kárpát Egyesület szervezésében a Szárkőn. A csapattal tartott iskolánk két diákja is, akik a szél és hó próbáját kiállva edződtek a hegyen. Aránylag meleg és szép időnk volt, viszont heves széllökések próbáltak ledönteni bennünket a lábunkról csúcsmászás közben. 

 Harc az elemekkel

 A Szárkő gerincén

Igazi magashegyi élményekben volt részünk 2000 méter felett, ahol az elemekkel és önmagunkkal is harcot vívtunk minden egyes lépéssel. Az embertpróbáló körülmények közepette szinte a teljes csapat feljutott a Szárkő 2190 méteres csúcsára, ami nem kis eredmény!

 A Szárkő vonulata lentről

 Bükkmakk kupacs

Erdőhatár

A Retyezát - Godján - Szárkő a Déli Kárpátok legnyugatibb vonulata, amelyet  Szörényi havasok néven is szokás említeni. Kétezer méter feletti csúcsok, sajátos geológiai formagazdagság jellemzi a régiót. A hármasból a Retyezát a legmagasabb és egyben legismertebb a turisták körében. A Godján hegységről már jóval kevesebben hallottak, pedig járatlansága, kétezer méter feletti csúcsai izgalmas gerinctúrát ígérnek azoknak, akik bevállalják a hátizsákos, többnapos túrát. A vonulat legnyugatibb hegye a Szárkő, amely legmagasabb csúcsai csak valamennyivel maradnak 2200 méter alatt. 

 A Szárkő karámjának gerince

Szél formálta alakzatok

A Godján és Szárkő a katlanjaiban lényegesen kevesebb gleccsertó található, mint a Retyezátban, de növény- és állatviláguk hasonlóan sok védett fajt rejt. Ezek megóvására a Szárkő hegység szinte egészét Natura 2000-es területté nyilvánították. 

Két meteorológiai állomás is található a hegyen, az egyik a Kuntu állomás 1456 méteren, a másik pedig a Szárkő csúcs alatt pár méterrel, szinte teljes elszigeteltségben helyezkedik el.

Kilátás a délutáni ködökre a Kuntu állomásnál

Túrák a Déli Retyezátban

Június elején a Déli Retyezátban jártunk, ahova egy számunkra új útvonalon, a Nyugati Zsil völgyéből jutottunk el. A Campusel háznál induló piros háromszög jelzésen 3 óra alatt ki lehet mászni  a Jorgovánkőre. A többi útvonal közül, ez a lehető legrövidebb és legszebb útvonal a Déli Retyezát markáns csúcsára, a Jorgovánkőre. 

A Déli Retyezát mészkőszikláin sok ritka és veszélyeztetett növényfaj él, ezért botanikusok egyik kedvenc hegyének számít. Június elején már javában virágoznak az alpesi törpecserjék: a mágcsákó, a havasszépe vagy a törpe fűzfélék. A törpe havasi növények minden színben pompáznak az alpesi övezetben, sokféleségük vagy veszélyeztetettségük felismeréséhez sokszor a szakértő szemére van szükség. Szerencsénk volt, mert egy kiváló botanikus kalauzolásával szemlélődhettünk a ritka, alpesi növények világában...

Alpesi árvácska (Viola alpina)

Bozontos gombafű (Androsace arachnoidea)

Gyopárnefelejcs (Eritrichium nanum)

 Edraianthus graminifolia, egy harangvirágfaj a Jorgovánkő mészkőszikláin

Tavaszi tárnics (Gentiana verna) 

Másnapi túránknak ismét a Nyugati Zsil völgyéből vágtunk neki. Valamivel lejjebb az előző túra kezdetétől, sárga pont jelzésen mentünk fel egy gyönyörű szurdokon keresztül a Piule gerinc fele.

Egy esztenánál ér ki a jelzés az alpesi övezetbe, majd onnan egy törmelékes kéményen vezet az út tovább a gerincre (a Buta menedékház fele).

 Kilátás a Piule csúcsról

A gerincről gyönyörű a kilátás az egész Retyezátra. A Piule - méltatlanul - az egyik legkevésbé ismert csúcsa a Retyezátnak.

A Piule alatti gerinc

A Piule csúcs alatt ismét értékes fajokba botlottunk. Egy nagyon illatos törpecserje, a henye boroszlán került elénk, amely a szórványosan fordul elő mészköves gyepekben és ritka növény a Kárpátokban és az Alpokban.

Henye boroszlán (Daphne cneorum)

A Piule és Jorgovánkő környékén figyelhetők meg a havasi fűz nagyobb állományai, amelyet a kihalófélben levő ritka és veszélyeztetett növényfajok közé sorolnak.

Havasi fűz (Salix alpina)

Nárciszképű szellőrózsa (Anemone narcissifolia), egy ritka boglárkafaj

Havasi harangrojt (Soldanella pusilla), olvadó hófoltok nyomán virágzik

Rochel kőtörőfű (Saxifraga marginata ssp rocheliana)

Két orchideafaj is az utunkba került a túrák során: 

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)

Gymnadenia rhelicani, a fekete havasikosborhoz hasonló, nálunk előforduló faj,

amelyet először fekete havasikosbornak határoztunk, de a myBiosis portál szakértői szerint ez utóbbi faj nem fordul elő tájainkon