Az év vadvirága volt 2016-ban a kockás liliom

Ez a bejegyzés nagyon megkésett, de mivel kedvenc vadvirágom birtokolta az idén ezt a címet, úgy döntöttem, hogy az év utolsó napjaiban mégis pótolom a mulasztást.

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris), 2016 április

A Magyar Természettudományi Blog ebből ez alkalomból részletes és igen érdekes cikket közölt a kockásliliomról, amely itt érhető el.

Többek között ebből a cikkből derül ki, hogy Európában több mint 20 kockásliliom faj él, többségük az Alpok és a Balkán hegyvidékein.  A számunkra ismert mocsári kockásliliomon kívül létezik szicíliai, macedón vagy pontuszi kockásliliom.

Magyarországon a nemzetségnek csupán egyetlen faja terem vadon, a mocsári kockásliliom. Síkvidéki növény, nedves réteken, ligeterdőkben, üde cserjésekben fordul elő. Elsősorban élőhelyeinek lecsapolása, tönkretétele vagy megsemmisülése vezetett a faj megritkulásához egész Európában. 

Ha konkrétan kies tájainkra (Temes megye) gondolok, akkor szomorúan kell nyugtáznom, hogy legnagyobb élőhelyei (Pogányos patak menti ligeterdő) szinte teljesen eltűntek ennek a szép növénynek főként az erdőirtásoknak köszönhetően. Kész csoda volt, amikor évekkel ezelőtt egy nagyon szép tölgyes-gyertyános erdőben  rábukkantunk. Azóta évente elzarándoklunk ide kockásokat fotózni április legelején, bár sokszor az április már későnek bizonyult a virágzásához.

Románia flórája több kockásliliomot is listáz a mocsárin kívül, a keleti kockáslilomhoz nekünk is szerencsénk volt a Cserna hegységben és a Domogled szikláin. Ez a faj kimondottan a sziklás élőhelyeket kedveli.

Keleti kockásliliom (Fritillaria orientalis) a Révi szorosban, 2016

Fotó: Sörös László

Szibériai nőszirom, az "Év vadvirága" 2014-ben

A szibériai nőszirom (Iris sibirica) üde láp- és mocsárréteken, hegyi kaszálókon fordul elő. Igényli a nedvességet és a napsütést. Állományai napjainkra lecsökkentek, ezért védetté nyilvánították egész Európában.

A szibériai nőszirom egyik Temes megyei ismert élőhelye a Facsád melletti nárciszrezervátum. 2011-ben kerestük fel először ezt a láprétet, akkor a szibériai nőszirom egy nagyon szép állományával találkoztunk itt. Korábbi blogbejegyzésünket a láprét májusi növényvilágáról itt lehet elolvasni.

Szibériai nőszirom, 2014. április 27.

Az idén, április utolsó vasárnapján ismét felkerestük a Facsád melletti 20 hektáros botanikai rezervátumot, amelyet a csillagos nárcisz előfordulása miatt jelöltek védelemre. 

Legnagyobb megdöbbenésünkre alig pár virágzó, gyengén fejlett és bogár rágta virágzó tővel  találkoztunk. A láprét gyepében helyenként még látszottak az égett fűszálak, a nyírfák és más bokrok törzsén pedig nyilvánvalóak voltak az égetés nyomai... 

Facsádi láprét 2011. májusában

Magyarországon a szibériai nőszirmot a 2014-es "Év vadvirágává" választották, éppen azért, hogy rátereljék a figyelmet a faj veszélyeztetettségére. Szépsége miatt gyakran gyűjtik a virágszedők vagy kiássák  élőhelyéről és kertekbe ültetik. Leginkább termőhelyeinek megszűnése, elgyomosodása, kiszáradása és cserjésedése miatt van kipusztulófélben.

 Szibériai nőszirom, Facsád-i láprét, 2014. április 27.

Adoniszi szépség: a tavaszi hérics

 

   Az április végre esőt hozott vidékünkre, elmosta pár tervünket, ami a tavaszi kirándulásokat illeti, de ennek ellenére sikerült  egy hét eleji, enyhén borongós délutánon felkeresni a héricses helyünket. A hely felfedezése pár évvel ezelőtt igazi élmény volt számunkra, mert a Vinga-i dombság lejtőin nyújtózkodó gyepet alig találtuk meg, már szinte lemondtunk róla, amikor egy helyi juhász végre útbaigazított. A mobiljával fotózta le  juhnyáját a héricses legelőn, találkozásunk előtt pár nappal és ezt a képet mutatta meg nekünk a kérdezgetésünkre. A hérics különleges szépségét mi sem bizonyítja jobban, mint ez a történet... 

  A teljes napsütésben kitárulkozó, sok fénylő sziromból álló, nagy aranysárga virágaival már messziről észrevehető és összetéveszthetetlen más növényfajokkal.

   A tavasz egyik legszebb vadvirága. A virágzás kezdetén a zöldes színű, selymes szőrű csészelevelek közé zárt bimbók alig látszanak ki a fűből, de a virágzás során a kocsányok megnyúlnak és ekkor már messziről észrevehetők a sárga, 20-30 cm magas "sárga virágcsokrok" a gyepben. 

 

 

   A tavaszi hérics évelő, melegkedvelő sztyeppnövény. Száraz, napos, meszes gyepekben, legelőkön és bokorerdőkben találkozhatunk vele. 

A tavaszi hérics  számos népi neve közül ez terjedt el leginkább, eredetét nem tudták megállapítani. Hérics (hérits) néven írásban először 1784-ben említik Baróti Szabó Dávid szótárában, ezenkívül ismert még a sárga kökörcsin és a sárga leánykökörcsin elnevezés is. A kökörcsinekkel, szellőrózsákkal és hunyorokkal együtt a boglárkafélék (Ranunculaceae) népes családjába tartozik. Tudományos neve (Adonis vernalis) utal szépségére (Adonis - a férfiszépség félistene, aki a mitológia szerint Aphrodité kedveltje volt) és arra, hogy sokszor már kora tavasszal előbújik (vernalis=tavaszi). 

 Illusztráció: O. W. Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweitz (1885)

A tavaszi héricset sürgősen védetté kellene nálunk is nyilvánítani és megérdemelné, hogy egy kicsit jobban ráterelődjön a figyelem. Magyarországon 2012-ben az "Év vadvirágává" választották.

Forrás: „Az Év vadvirága”, Botanikai Fórum, itt és itt.