Túrák a Dél-Bánságban: a mehádiai dolinák csodálatos világa

 Különleges szépségű táj tárul elénk, ha felérünk a Mehádiai hegység gerincére a Cserna patak völgyéből, Herkulesfürdőtől körülbelül 15 kilométerre. A gerincen mintha más világba lépnénk: a tájat óriási bemélyedések, víznyelő teknők uralják, amelyek szélein mészkősziklák fura alakzatai meredeznek, göcsörtös törzsű bükkökkel és bonsaira hasonlító bánáti fekete fenyővel. 

 

Dolinák világa a Fehér Kövek csúcs felől

 A helyiek "crovuri"-nak nevezik őket, magyarul talán mélyedéseknek, süppedéseknek felel meg ez a kifejezés. A karsztosodás által létrehozott mélyedések látványos méreteket öltenek ezen a gerincen, a Medved dolina például ezer méter átmérőjű és majdnem kétszáz méter mélységű!

 Medved dolina (Crovul Medved) fentről

 Fák a Medved dolina tisztásán

Az egymás után sorakozó dolinák szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen, impozáns méretüket a fotók sem tudják igazán visszaadni. Akkor szembesülünk a távolságokkal, amikor ki kell mászni a szintkülönbséget és keresztül kell gyalogolni a medencékben levő tisztásokat.

Fiatal bükkfa az egyik dolina szélén

 A Medved dolinából a Disznó tisztásokra juthatunk, ahol a tavasszal vagy csapadékosabb nyarakon vakítóan zöld a fű, itt-ott aprócska időszakos tócsákkal, ahova inni járnak az állatok. Valószínűleg ezekről a disznók számára ideális dagonyákról kaphatták nevüket ezek a tisztások.

A Nagy Tisztás különleges szépségével nyűgöz le fotóst és természetjárót: fenyők, bükkök, sőt egy kis kalyiba is feltűnik a tisztás alján.

Nagy Tisztás (Crovul Mare) őszi alkonyatban

Tavasszal, ugyanaz a dolina

A Cserna völgyéből induló piros kereszt jelzést követve, a Tamna szoroson (Foeroaga Tamna) keresztül juthatunk fel ide, mintegy 2 óra alatt. A helyiek ezen az átjárón keresztül vezetik sokszor állataikat a Cserna völgyéből Izverna faluba, amely az olténiai oldalon található. 
A Nagy Tisztás nevezetű víznyelő medence meredekét kimászva újabb dolinák következnek, a Hosszú Tisztás (Poiana Lunga), majd a Beletina, ahol egy nagy juhesztena is található. 

A Beletina tisztás egyik csücske

Bükkös a Beletina tisztáson

A Beletina tisztásról vissza lehet ereszkedni a Cserna völgyébe vagy le lehet jutni Olténiába, mint ahogy mi tettük az utolsó túránkon, amikor rossz jelzést követve Izverna faluban lyukadtunk ki egy hosszas menetelés után...

A bejegyzés fotói a 2014-es októberi túránkon készültek (kivéve a tavaszi képet).

További fotókért a mehádiai dolinák csodálatos világáról - Dan Tautan-tól, katt ide.

Medvefül kankalin

Májusban virágzik hidegkedvelő jégkori maradványnövényeink egyik legszebbike, a medvefül kankalin (Primula auricula), amely a mészköves szurdokok hideg, északi oldalán talált menedékre. 

Az Alpok és Kárpátok mészkőhegységeinek szikláin jellemző faj, minden országban fokozottan védett, ahol előfordul. Szerepel a romániai vörös könyves fajok listáján is. Nálunk, a Cerna-Domogled NP-ban szórványosan fordul elő egyik alfaja, a P. auricula ssp. serratifolia. A Domogled hegység északi oldalán és a Mehédiai hegység szurdokvölgyeinek szikláin csodálhatjuk meg a medvefül kankalin jégkorból fennmaradt maradványpopulációit.

Cifra vagy medvefül kankalin  (Primula auricula ssp. serratifolia)

 Fotók: Cerna-Domogled NP, 2014. május

Őszi füzértekercs

Hétvégi túrázásunkat a Cserna hegységben az őszi füzértekercs fotózása koronázta meg. Egyetlen helyen sikerült rátalálni erre az érdekes, szeptemberi virágzású orchideára. Az őszi füzértekercs kicsiny, alig 20 cm-es növényke, amely virágzata spirálisan csavarodik.

Ha közelebb hajolunk hozzá, virágai olyanok mintha vattacukorból vagy hófehér jégkristályokból lennének.

 Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis), Cserna hegység, 2014 szeptember

Ritka növények nyomában a Domogled hegyen

A Domogled hegy botanikusok és lepkészek egyik kedvenc kutatóterülete, amely egyedülálló fajgazdagsággal rendelkezik. 1932 óta rezervátum,  Románia legnagyobb nemzeti parkjának, a Domogled - Cserna Völgye NP-jának része. Szubmediterrán klímához alkalmazkodott élővilága sok ritka és endemikus fajt rejt. Ez a park az ország legnagyobb lepkediverzitású területe, több mint 1500 fajjal. Flórája endemikus fajokban gazdag, a legismertebbek a bánáti feketefenyő és  az endemikus medvefül kankalin.

 Medvefül kankalin a Domogleden

A Domogled hegyre Herkulesfürdőről indul túra. A Fehér Kereszt kilátóig fajgazdag gyertyános-tölgyesen keresztül visz az út a fürdővárosból, amelyben érdekes faj a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) vagy a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A kilátót elhagyva bükkösök következnek, majd az endemikus bánáti feketefenyő veszi át az uralmat a tájon. Többszáz éves példányai impozánsan emelkednek a magasba. A bánáti feketefenyő állományának 90%-a Domogled - Cserna Völgye NP-ban található.

 Bánáti feketefenyő (Pinus nigra ssp. banatica)

Harangláb (Aquilegia vulgaris) a bükkösben

Lejtős, helyenként elég meredek terepen, a "Macskák ösvényén" vezet az ösvény a Domogled-csúcsra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserna- és Godján hegységek felé. A karsztfennsíkot termofil vegetáció borítja, jellemző cserjék az orgona, a virágos kőris, a cserszömörce és a lisztes berkenye.

 Herkulesfürdő a Domogledről

 Orgona (Syringa vulgaris) a Domogled karsztplatóján

Virágos kőris (Fraxinus ornus), a háttérben bánáti fekete fenyővel

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A Domogled gerinc északi szikláin virágzik májusban a medvefül kankalin (Primula auricula) egyik alfaja, az erősen mirigyszőrös, fogazott levelű  ssp serratifolia. Kárpáti endemizmus, jégkorszaki maradványfaj, amely a hűvösebb klímájú élőhelyeket kedveli, ezért kizárólag a hidegebb, árnyékosabb, északi kitettségű, erősen lejtős mészkősziklákon fordul elő a Domogleden.  Szigorúan védett növény.

Füles vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp serratifolia)

A Domogled karsztplatóján májusban virágtenger terül elénk  és újabb ritka fajokkal találkozhatunk. Itt pompázik a sárga balkáni nőszirom (Iris reichenbachii).

 Nagy-Domogled csúcs (1112 m)

 Orchideákban gazdag sziklagyep

Balkáni nőszirom (Iris reichenbachii)

 Május-júniusban az orchideák is nyílnak a Domogleden. Egy érdekes és ritka faj a bodzaszagú ujjaskosbor, amely sárga és vörös színváltozatban is virágzik a sziklagyepben.

Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambuccina)

A karsztplatón sokszor még májusban is virágzik a hegyi kockás liliom (Fritillaria montana).

Kockás liliom (Fritillaria montana)

A Domogled hegy mészkőszikláin több kövirózsafaj telepedett meg, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a szubmediterrán klímához:

Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Jovibarba heuffleri

Domogled-Cerna Nemzeti Park, 2014. május

Kékpettyes lábatlan gyík

Meglepő kinézetű hüllővel találkoztunk a Cserna patak völgyi bükkerdő avarjában. Hátán különleges, égszínkék foltok, teste megnyúlt, pikkelyes, lábai nincsenek. Kígyóra hasonlít, de mégsem az... 

Ő a lábatlan vagy törékeny gyík (Anguis fragilis). Ha alaposabban megvizsgáljuk a fajunkat, kiderül, hogy sok mindenben különbözik a kígyóktól. Ellentétben a kígyókéval, feje kicsi, szemei aprók és csukhatóak, tud pislogni. A kígyók csak mereven bámulnak, mivel a szemhéjaik átlátszó hártyaként összenőttek.

A lábatlan gyík látása gyenge, ezért a tájékozódáshoz a nyelvét használja, ilyenkor a szája kicsit nyitott, a kígyók viszont zárt szájjal tapogatnak a nyelvükkel. A kuszmának is nevezett gyík hossza elérheti a 45-50 cm-t. A testét borító pikkelyek simák és fényesek. A hátának színe a világosbarnától a sötétbarnáig változik és fémes csillogású, gyakran rezes tónusú.

Farka tompán lekerekített, veszély esetén letörik - mint a többi gyíkfajnak, így az állat megmenekül támadójától. A lábatlan gyík napközben gyakran kövek alá rejtőzve pihen. Főként reggel, este vagy eső után vadászik rovarokra, pókokra, ászkákra, csigákra és férgekre.
Sokan kígyónak nézik a törékeny gyíkot, ezért sokszor a tudatlanság áldozatául esik, pedig védett állat. 

 Látható a gyík hallónyílása - ezért valószínű, hogy kékpettyes lábatlan gyík 
(Anguis fragilis colchicus)

Magyarországon két fajuk él, a közönséges és a kékpettyes lábatlangyík (A. fragilis colchicus), amely jellemzője, hogy a hímek hátán több-kevesebb égszínkék petty látható.

Nehéz elkülöníteni egymástól a két fajt, mert a közönséges lábatlangyík hímjei is gyakran viselnek égszínkék pettyeket. Egyik fontos határozóbélyege a kékpettyesnek, hogy jól látható a hallónyílása.

Irodalom: http://khvsz.mme.hu

2014. május, Cserna-Domogled Nemzeti Park

Bükkösök virágai

  Aljnövényzet egy ritkás bükkösben

 Zergevirágok (Doronicum sp)

 Hagymás fogasír (Dentaria bulbifera)

  Zergevirág (Doronicum sp)

 Hagymás vagy gumótermő fogasír - nevét
kis sarjrügyeiről kapta, amelyeket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett

Öreg bükkfa kérge:  121 évvel ezelőtt is vésegették a fákat!

 2014. május, Cserna-Domogled Nemzeti Park

Cserjék és füvek rejtekében: a zöld gyík

A zöld gyík (Lacerta viridis) Európában elterjedt hüllő. Nevét világoszöld pikkelyeiről kapta. A hím torkán és szája körül kobaltkék színezet van nászidőszakban. A legnagyobb gyíkfajunk, akár a 40 cm-t is elérheti.  

A zöld gyík sáskákkal, rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Nappal köveken sütkérezik. Sötétedés után föld alatti üregekben, faodúkban, bokrok között vagy tücsöklyukban húzódik meg.

 Nászruhás hím

Októberben elbújik és téli álmot alszik. A párzási időszak május elején kezdődik, ilyenkor a hímek harcot vívnak a nőstényekért. A nőstény júniusban rakja le a tojásokat. A 6-14 kisgyík 80 nap után kel ki tojásából. A gyíkok azonnal elkezdenek vadászni. 

Számos természetes ellensége van, ilyen példálul a rézsikló, a gólya, különböző menyétfélék és gérbicsek. Ha a gyíkok fogságba esnek, egy izom megfeszítésével eltörik a farokcsigolyájukat és ledobják farkuk egy részét, és amíg a támadójuk a farkával van elfoglalva, addig a gyík el tud menekülni. 
 

 Zöld gyík cserjék rejtekében

A zöld gyík nem veszélyeztetett, de élőhelyének pusztulása veszélybe sodorja ezt a fajt is. Magyarországon védett állat.

A bejegyzés megírásában Gergely Róbert, VI. osztályos diák működött közre, a fotók a Cerna-Domogled Nemzeti Parkban készültek.

 Domogled-Cserna Nemzeti Park, 2014. május

Foltos szalamandra

A foltos szalamandrával (Salamandra salamandra) nyirkos, hűvös dombvidéki erdők avarjában találkozhatunk, tiszta vizű patakok közelében. Általában a kora esti órákban aktív, de nedves, esős időben nappal is az utunkba kerülhet. Napközben általában az avarban, kövek vagy farönkök alatt húzódik meg.

A farkos kétéltűek csoportjába tartozik, bőre szurokfekete színű, aranysárga foltokkal. Feje széles, végtagjai vaskosak. Különböző rovarokkal, férgekkel, meztelen csigákkal, ászkákkal táplálkozik. 

Szurokfekete testén virító sárga vagy narancssárga foltok nagysága és gyakorisága egyedenként változó, nincs két egyforma szalamandra. Feltűnő mintázata a mérgező bőrváladékra (szalamandrin) figyelmeztet.

Kora tavasszal (március-április) bújik elő korhadt fatörzsek alatti vagy a talaj üregeiben levő telelőhelyéről, ahol gyakran több fajtársával közösen vészeli át a hideg időszakot. A foltos szalamandra elevenszülő. A lárvák anyjuk testében fejlődnek és a következő év tavaszán jönnek a világra.

A lárvákat az anya kora tavasszal a sekély vízbe bocsájtja ki, ahol 2-3 hónap alatt fejlődnek ki teljesen. A lárvák vízi ászkarákokkal, kisebb férgekkel táplálkoznak. Őszre alakulnak át szárazföldi életet élő példányokká.

A foltos szalamandra védett kétéltű. Ha találkoznál vele kirándulásaid alkalmával a Kárás, Néra vagy Cerna patakok szurdokvölgyében, figyeld meg, fényképezd le és hagyd, hogy élje tovább békés életét!

A bejegyzés megírásában Győrfi Noémi, VI. A osztályos diák működött közre. A fényképek a Cerna-Domogled Nemzeti Parkban készültek.

Forrásanyag:
http://www.vadonleso.hu/fajok/keteltuek/foltos_szalamandra/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foltos_szalamandra