A
Mehádiai hegyek
dolinái hírnevüket méltán
köszönhetik különleges szépségüknek, a tájat formáló érdekes
karsztformáknak. A hatalmas méretű, egymás után sorakozó besüppedt
medencék szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen.
A Nagy Dolina (Crovul Mare) ősszel
... és tavasszal, egy másik szögből
De hogyan
jöhettek létre ezek az óriási teknők itt, a hegy tetején? A válasz a mészkő szerkezetében
rejlik, amely repedései a szivacshoz hasonlóan magába szívják a csapadékot. A
mészkőben levő kalcium-karbonát folyamatosan oldódik a csapadékvíz (karsztvíz) hatására,
amely a talaj parányi élőlényeinek (gombák, baktériumok) működése által
szén-dioxiddal dúsult. Így jönnek létre különböző karsztos formák: a
karrmezők (mészkősziklákat rovátkoló sekély mélyedések), a víznyelők, dolinák, nagymezők
(poljék) és a barlangok. A karszt elnevezés – és még számos
karsztos forma neve - a Szlovéniai Karszt-hegységből származik.
Karsztikus
platókon, mint amilyen a Mehádiai hegygerinc is, a csapadék felgyülemlik a
mélyedésekben, ezáltal a karsztosodás felerősödik. Az üregek beszakadásával jönnek
létre a felszínen a mélyedések, szakadéktöbrök, amelyek idők során impozáns
méreteket is ölthetnek.
Dolinák láncolata a Mehádiai gerincen, előtérben a Nagy Tisztással
A Medved nevű
óriásdolina több mint 1.000 méter átmérőjű és 175 méter mély tisztás, amely
további dolinákkal van összekötve: a Disznó Tisztásokkal és a Nagy Dolinával. A
dolinák láncolata 12 kilométeren át húzódik a gerincen.
A gerincen levő bemélyedt tisztásokat legeltetésre használják az itt élő emberek. Ha kizöldül a fű, sokszor már április végén felhozzák a lovakat, juhokat a pásztorok.
Ősszel vagy tavasszal, a Mehádiai hegység dolináinak végigjárása
különleges élményt nyújthat számunkra. Télen kissé nehéz megközelíteni őket, nyáron pedig hihetetlenül ki tud égni, fel tud forrósodni egy ilyen töbör. Víz nincs a gerincen, ezt is jó tudni, ha ilyen karsztvidéken járunk.
eszméletlenül szép...
VálaszTörlésKöszönjük!
VálaszTörlés