Darwin hagyatéka

 202 évvel ezelőtt, 1809. február 12-én, egy vidéki angol orvos családjában kisfiú született: Charlesnak nevezték el. 50 évvel később megjelent életműve, A fajok eredete, ami teljes mértékben forradalmasította világnézetünket, tudományos és társadalmi téren egyaránt. 

Charles Darwinnak köszönhetően vált a biológia összefüggő, egységes tudománnyá. Elmélete az a létfontosságú információ, amely áthidalta az összefüggéstelen részletek közti szakadékot, és teljes képet nyújtott az élővilág összetettségéről.

Február 12-ét, e zseniális tudós tiszteletére, a tudomány és a értelem nemzetközi világnapjaként tartjuk számon. Ez az a nap, amikor szimbólikusan meggyújtjuk az értelem lángját.

Darwin valójában sokkal több, mint egy egyszerű szerző az emberiség könyvtárában. Ő az, aki megmagyarázta az élet sokféleségének jelenségét, és ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy valamennyi élőlény, ami a Földön él, vagy valaha élt, rokonságban van. Unokatestvérei vagyunk a majmoknak, kik visszanéznek ránk az állatkertben, távolabbi unokatestvérei a terek millió galambjának, és ennél is távolabbi rokona minden zöldségnek, ami az asztalunkra kerül.  



A fenti ábrán egy csigát, halat, madarat, tigrist, majmot és embert láthatunk – mindannyian állatok. Csoportosíthatók-e az „állat” fogalman belül? Természetesen igen. Próbáljuk meg mindig kiejteni valamelyiket: a csiga kivételével mindegyik állatnak gerincoszlopa van. A csiga gerinctelen élőlény, tehát el tudjuk választani a gerinces élőlények csoportját a gerinctelenekétől. Vizsgáljuk tovább a gerinceseket. A hal kivételével mindegyik a szárazföldön él, és négy végtagja van (függetlenül attól, hogy azok szárnyak, mancsok vagy kezek). Őket tetrapodáknak nevezzük. Csoportosíthatók-e tovább? Igen. A madár kivételével mindannyian bundával rendelkeznek és tejjel táplálják kicsinyeiket. Íme, az emlősök csoportja. A tigrist, majmot és embert lehet-e tovább csoportosítani valamilyen szempont szerint? Persze hogy lehet! Válasszuk ki azt a két állatot, akinek keze van. A majom és ember alkotja a főemlősök csoportját.

Tehát, elmondhatjuk az emberről (és a majomról is), hogy állat, azonbelül gerinces, azonbelül tetrapoda, azonbelül emlős és a főemlősök csoportjába tartozik. A tulajdonságok, amelyek alapján csoportosítottuk őket, különböző időpontokban jelentek meg az élet evolúciója során, és a tonnányi bizonyíték arra mutat, hogy ez a csoportosítás faként ábrázolható: a fának egy törzse van (állatok), amely két részre ágazik: gerinctelenek ágára és gerincesek ágára, ezek maguk rendjén tovább ágazódnak, és ágaik is ágakat hoznak létre, egész amíg eljutunk a csigáig, halig, madárig, tigrisig, csimpánzig, emberig vagy bármely más állatig. Az alábbi ábra szemlélteti ezt a csodálatos családfát: 

 

Darwin A fajok eredeté-t a következő mondattal zárja le: Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is.

És mi más ez, ha nem felemelő érzés?

Kívánok Nektek boldog Darwin-napot!           

A cikk szerzője Marton Attila a BBTE biológus hallgatója