Bega holtág, háttérben mocsári tölgyekkel
Két friss kilencedikes diák, Tamás és Andris vállalta októberben, hogy kijöjjön egy vízminősítési vizsgálatra a holtághoz. 4 helyen végeztünk méréseket, az eredmények a holtágban meglepően jól sikerültek. A vizsgálati módszert Tamás, a táblázatokat Andris készítette el, ezekből közlünk egy kivonatot.
Szűrjük a vizet
A Bega vízminősítési vizsgálatát a Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer módszer szerint végeztük, amely több lépésből áll.
I. Mintavétel: - megpróbáltunk minél több makrogerinctelen állatot összegyűjteni a vízből egy adott helyen. A mintavétel időtartama kb. 20 perc volt. A mintavételt kézihálóval végeztük, minden helyen legkevesebb 15-ör merítettük víz alá hálónkat. Az aljzatot, vízinövényeket kotortuk, hogy minél változatosabb élőhelyről gyűjtsük be az állatokat.
II. Az élőlények azonosítása: - a helyszínen történt. Az állatokat egy világos színű tálban csipesz segítségével szétválogattuk, behatároztuk és feljegyeztük. A makroszkopikus gerinctelen állatokat családok (egyes esetekben nemzetség) szintjéig határoztuk meg. A határozáshoz Kriska György “Vízi gerinctelenek” könyvét használtuk.
III. Értékelés: - minden makrogerinctelen családnak (nemzetségnek) megfeleltettünk egy pontszámot, majd kiszámoltuk az összpontszámot és átlagpontszámot. Ezek alapján állapítottuk meg a vízminőségi indexet, amelyből következtettünk a vízminőségi osztályra.
A Bega holtág jó vízminőségűnek (II. B osztály) bizonyult az összegyűjtött makrogerinctelen állatok alapján, amelyekből párat az alábbiakban bemutatunk.
 |
| Csíkpoloska |
 |
| Vízmérő poloska |
 |
| Víziászka |
 |
| Törpe vízipoloska |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése