Szikesek lilája

Kora ősszel a réti őszirózsa állományai lila virágszőnyeggé változtatják a máskor zöld vagy szárazságtól összeaszott, megsárgult szikes pusztát.  

Temesvár körül elég sok szikes vagy sós talaj található, amelyek főként az emberi beavatkozás hatására jöttek létre alig párszáz évvel ezelőtt, a folyók szabályozásával és az árterek kiszárításával egyetemben.

A szikesek kialakulását a száraz éghajlat és a kevés csapadék segíti elő. Nyáron,  a talajból több víz párolog el, mint amennyi a csapadékból származik, ezért a talaj felső rétegeiben az oldott sók felhalmozódnak.

A szikesekre nem jellemző a nagy fajgazdagság, hiszen az extrém környezeti viszonyokhoz csak kevés növényfaj tud alkalmazkodni, ezek a sótűrő növények. A sót ezek a növények általában gyökereikben vagy leveleikben halmozzák fel. 

A réti őszirózsa (Aster sedifolius) a sziki tölgyesek lágyszárú növénye volt valaha, jelenléte a mi környékünkön is arra utal, hogy itt erdők álltak a múltban. Egy ernyős virágzatú növénnyel, a sziki kocsorddal (Peucedanum officinale) együtt alkot társulást. 

 Sziki kocsord és réti őszirózsa társulása, a szikes erdei rét

A réti őszirózsa és a sziki kocsord együttes előfordulása egy területen elég ritka jelenség és látvány, Magyarországon társulásuk védettnek számít, mert ráadásul a fokozottan védett sziki bagolylepkének (Gortyna borelii) nyújt élőhelyet.

Gyakran találkozhatunk más lila virágú fajokkal is az őszirózsás társulásban, ilyen a:

 Festő zsoltina (Serratula tinctoria)

 Macskafarkú veronika (Veronica spicata)

 Magyar sóvirág (Limonium gmelinii)

Csepp a tengerben...

... így foglalta össze Tamás kollégánk a szombati, országos "Let's do it, Románia!" hulladékgyűjtögetés lényegét. Idén ismét megrendezték, és mi ismét részt vettünk benne, diákjaink lelkesedésének köszönhetően. Annak ellenére, hogy csapatunk népesebb volt mint a tavaly, a ránk mért szeméthegyeket nem tudtuk elhordani a Vadászerdő széléről. 

Lehetetlenség volt zsákokba gyömöszölni autókaroszéria darabokat, autógumikat, üvegvattát, építkezési törmeléket, festékes vödröket, azbesztlapokat és még sorolhatnánk mi mindent...

Az elején még lendülettel álltunk neki a munkának, mindenki zsákolta a hulladékot.

Aztán, ahogy láttuk, hogy mindezzel lehetetlenség lesz megbírkózni, motivációnk  egyre lankadtabb lett. 

 Ezzel mi legyen?

 A csapatunk egyik része (a többiek még javában dolgoztak..), értékes zsákmányukkal, egy kutyakoponyával

Ennek ellenére, azt hiszem megérte kimenni, résztvenni az akcióban. Csapatépítésnek kiváló alkalom volt, mindenkinek jól esett egy erdei séta és akik ott voltak, egészen biztosan nem fogják hulladéktárolónak tekinteni az erdő szélét...

Tavalyi bejegyzésünk a témában itt olvasható.

Tőzeglápok növényei

Egykor a Kárpát-medence bővelkedett lápokban, a lecsapolások, vízrendezések következtében mára a lápok kiterjedése drasztikusan lecsökkent. Erdélyben a legismertebb tőzeglápok egyike a Mohos, de akadnak még kisebb-nagyobb lápok a Kárpátokban, így a Bihari hegységben is, ahova egy aradi túratársunk információi alapján jutottunk el. A fő cél, természetesen, a tőzeglápok legérdekesebb növényének, a rovaremésztő harmatfűnek a fotózása lett volna, ami már-már lehetetlenségnek tűnt fel előttünk. De, előbb járjuk körül a lápot...

 

Dagadólápunk a Bihari hegységben található, egy széles, katlanszerű völgyben, amelynek egyik szélén patakocska folyik át. A dagadólápok nevüket a környezetükből akár több méternyire kiemelkedő, vizet tároló hatalmas mohapárnájukról nyerték. Úgy dagadnak ki, mint kelt tészta a teknőből, erre utal régi magyar elnevezésük: „kőtt” (azaz kelt) láp. A talaj egész évben vízzel átitatott. Az állandó vízellátás és az oxigénhiány akadályozza az elhalt növényi szerves anyag lebomlását, így képződik a tőzeg.

 

 Dagadóláp a Bihari hegységben 

A növénytakaró fő alkotóelemei a tőzegmohák (Sphagnum ssp.). Száruk csúcsán több ág üstökszerű fejecskét alkot, színük pedig a lombosmohák többségétől eltérően nem üdezöld, hanem sápadt, sárgás-, barnás- vagy szürkészöld, esetleg pirosló. 

 Tőzegmoha (Sphagnum ssp.)

A  zsombékokon már elvirágzott és összeszáradt gyapjúsás tövekbe botlottunk. 

 Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum)

A mohapárnákat többnyire örökzöld lápi törpecserjék kúszó hajtásai szőtték át.  

 a varjúbogyó (Empetrum nigrum),

 vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)

tőzegáfonya  (Vaccinium oxycoccos)

 tőzegrozmaring (Andromeda polyfolia) - szőrmoha között

tőzegrozmaring virágai

 Csarab (Calluna vulgaris)

A lápot szegélyező fenyves szélén ontotta termését

a fekete áfonya ( Vaccinium myrtillus)

és eresztette szélnek spóráit egy moha-formájú haraszt féleség,

a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum)

... csak épp a harmatfű nem volt sehol, pedig már 1-2 órája kutakodtunk utána. A vöröses tőzegmoha fejek között végre észrevettük  a jelentéktelen, pirosas, apró gombostűfej-végű nyúlványokkal teleaggatott aprócska leveleket. 

 A rovaremésztő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) 

A harmatfüvek többnyire teljesen összeaszalodtak a szárazságtól, ezért nem vettük őket egyből észre. De az egész dagadóláp száraz volt, mélyebb részei, amelyet nem borít növényzet, teljesen kiszáradtak szeptember közepére.

 Kiszáradó dagadóláp - egy aszályos nyár eredménye

A tőzegmohalápok szépségére elsősorban természetfigyelő társaink hívták fel a figyelmünket, a Gyurgyalagok és Köllő Zsolt, akik a Mohos és a Buffogó lápok különleges növényeit mutatták be érdekes bejegyzéseikben. Egyből felismertük a tőzeglápok növényeit, nekik köszönhetően.

Köszönet Sörös László barátunknak a tőzegrozmaringos és a harmatfüves képeiért!