Aki kora tavasszal járt már túrázni,
egészen biztosan találkozott ezzel a törékeny, lila virágú kis növénnyel, amely sokszor
lila szőnyegként borítja az olvadó hófoltok nyomán a hegyi réteket.
Ő a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Herbert).
Ő a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Herbert).
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
A faj tudományos neve Heuffel János (1800-1857) a Bánság flórakutatója emlékét őrzi. Heuffel János pozsonyi származású orvosdoktor Krassó-Szörény megye tisztiorvosa volt, 29 évesen Lugoson telepedett le és ott élt haláláig. Kitűnő botanikus volt, Kitaibel Pál után a legtöbb növényfajt ő írta le a Bánságból és Kárpát-medencéből. Az új fajokat külföldi folyóiratokban és bánsági lapokban ismertette.
A kárpáti sáfrány a Kárpát-medencében tömegesen nő hegyvidékeken, alhavasi réteken, legelőkön, a bükkösök övezetétől kezdve egészen a törpefenyvesek szintjéig. Magyarországon csupán néhány állománya ismert, ezért védett növény.
Apró termetű, föld feletti szára nincs, keskeny, szálas levelei a föld alatti hagymagumóból erednek. A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V
alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű sáfránytól. Magyar neve - a sáfrány - arab eredetű és sárgát jelent, az ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) narancssárga bibéjére utal, amely az egyik legrégebben használt fűszer, festékanyag és gyógyszer alapanyag.
Források:
Pannon Enciklopédia - Magyarország növényvilága, Urbis, Bp, 2007
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése