Cincérek

Három cincérfaj következik, az utolsó a legérdekesebb.

Tarkacsápú karcsúcincér (Rutpela maculata)

Teste 14-24 mm hosszú, hátrafelé keskenyedő szányfedői sárgák, fekete harántcsíkokkal. Első pillantásra darázsra emlékeztet, ezzel nem csak minket csap be, hanem az esetleges támaidóit is. És még hangot is hallat. Nálunk gyakori cincérfaj, ernyős virágzatú növényeken látható, mivel virágporral és a virág részeivel táplálkozik. Erdőszéleken, tisztásokon fordul elő.

Feketevégű karcsúcincér (Stenurella melanura, korábban Strangalia m.-nek nevezték)

Az egyik leggyakoribb cincérfajunk, erdei tisztásokon, erdőszéleken fordul elő, a kifejlett rovarokat májustól szeptemberig rendszerint virágokon látjuk. Testhossza 6-9 mm, alapszíne fekete, a hím szárnyfedői sárgásbarnák, a nőstényé vörösek, de mindkettőnél hátközépen a szárnyak közötti csík és a szányvég fekete.

Kis hőscincér (Cerambyx scopolii)

Testhossza 17-28 mm, egyszínű fekete, nyakpajzsán két vékony haránt irányú csík van, és kétoldalt hegyes tüskéi. A hím csápjai hosszra majdnem kétszer akkorák, mint a teste, a nősténynél majdnem megegyeznek a testhosszal. Innen levonhatjuk a következtetést, hogy az általunk fotózott példány egy hím. Erdőszéleken, gyümölcsösökben fordul elő, a kifejlett egyedekkel május és július között találkozhatunk halott fákon és virágzó bokrokon. Nappal aktívak, és elég ügyesen repülnek. Védett.

 

Kis hőscincér - hím

Jó hely ez a Ruszkatővölgy, mindet ott fényképeztük.

Források: 

Heiko Bellmann: Milyen rovar ez?

Állat- és növényhatározó természetjáróknak, Móra Kiadó