Az év vadvirága volt 2016-ban a kockás liliom

Ez a bejegyzés nagyon megkésett, de mivel kedvenc vadvirágom birtokolta az idén ezt a címet, úgy döntöttem, hogy az év utolsó napjaiban mégis pótolom a mulasztást.

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris), 2016 április

A Magyar Természettudományi Blog ebből ez alkalomból részletes és igen érdekes cikket közölt a kockásliliomról, amely itt érhető el.

Többek között ebből a cikkből derül ki, hogy Európában több mint 20 kockásliliom faj él, többségük az Alpok és a Balkán hegyvidékein.  A számunkra ismert mocsári kockásliliomon kívül létezik szicíliai, macedón vagy pontuszi kockásliliom.

Magyarországon a nemzetségnek csupán egyetlen faja terem vadon, a mocsári kockásliliom. Síkvidéki növény, nedves réteken, ligeterdőkben, üde cserjésekben fordul elő. Elsősorban élőhelyeinek lecsapolása, tönkretétele vagy megsemmisülése vezetett a faj megritkulásához egész Európában. 

Ha konkrétan kies tájainkra (Temes megye) gondolok, akkor szomorúan kell nyugtáznom, hogy legnagyobb élőhelyei (Pogányos patak menti ligeterdő) szinte teljesen eltűntek ennek a szép növénynek főként az erdőirtásoknak köszönhetően. Kész csoda volt, amikor évekkel ezelőtt egy nagyon szép tölgyes-gyertyános erdőben  rábukkantunk. Azóta évente elzarándoklunk ide kockásokat fotózni április legelején, bár sokszor az április már későnek bizonyult a virágzásához.

Románia flórája több kockásliliomot is listáz a mocsárin kívül, a keleti kockáslilomhoz nekünk is szerencsénk volt a Cserna hegységben és a Domogled szikláin. Ez a faj kimondottan a sziklás élőhelyeket kedveli.

Keleti kockásliliom (Fritillaria orientalis) a Révi szorosban, 2016

Fotó: Sörös László

Lilatönkű pereszke, az Év Gombája 2016-ben

Ha megérkeznek a novemberi hidegek, akkor irány a Vadászerdő egyik távoli szeglete, ahol a kőrisfák alatt ilyenkor kezdenek megjelenni a lilatönkűek. Nem könnyű észrevenni őket, mert a halvány szürkés-barna kalapok beleolvadnak a avar színébe. 

Igazi meglepetés a gomba tönkjének ibolyáslila színe és aromás, földes illata.  

A kezdő gombászok is - mint mi, könnyen felismerik a lilatönkű pereszkét, annyira egyedi a megjelenése, hogy nem lehet összetéveszteni semmi mással. Szemet gyönyörködtető, érdekes lila tönkjével igazi különlegesség ez a gomba, nem hiába érdemelte ki az Év Gombája címet.

 

Lilatönkű pereszkék (Lepista personata) kicsitől a nagyig
 

Késő őszi gomba, de akár decemberben is találkozhatunk vele, a hosszabban tartó fagyos időszakig terem. Nagyon finom, savanyúság is készíthető belőle, mert húsa főzés után is kemény, roppanós marad.

Itt és itt lehet többet olvasni róla. Németországban is az év gombája 2016-ban.

Túrák a Dél-Bánságban: a mehádiai dolinák csodálatos világa

 Különleges szépségű táj tárul elénk, ha felérünk a Mehádiai hegység gerincére a Cserna patak völgyéből, Herkulesfürdőtől körülbelül 15 kilométerre. A gerincen mintha más világba lépnénk: a tájat óriási bemélyedések, víznyelő teknők uralják, amelyek szélein mészkősziklák fura alakzatai meredeznek, göcsörtös törzsű bükkökkel és bonsaira hasonlító bánáti fekete fenyővel. 

 

Dolinák világa a Fehér Kövek csúcs felől

 A helyiek "crovuri"-nak nevezik őket, magyarul talán mélyedéseknek, süppedéseknek felel meg ez a kifejezés. A karsztosodás által létrehozott mélyedések látványos méreteket öltenek ezen a gerincen, a Medved dolina például ezer méter átmérőjű és majdnem kétszáz méter mélységű!

 Medved dolina (Crovul Medved) fentről

 Fák a Medved dolina tisztásán

Az egymás után sorakozó dolinák szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen, impozáns méretüket a fotók sem tudják igazán visszaadni. Akkor szembesülünk a távolságokkal, amikor ki kell mászni a szintkülönbséget és keresztül kell gyalogolni a medencékben levő tisztásokat.

Fiatal bükkfa az egyik dolina szélén

 A Medved dolinából a Disznó tisztásokra juthatunk, ahol a tavasszal vagy csapadékosabb nyarakon vakítóan zöld a fű, itt-ott aprócska időszakos tócsákkal, ahova inni járnak az állatok. Valószínűleg ezekről a disznók számára ideális dagonyákról kaphatták nevüket ezek a tisztások.

A Nagy Tisztás különleges szépségével nyűgöz le fotóst és természetjárót: fenyők, bükkök, sőt egy kis kalyiba is feltűnik a tisztás alján.

Nagy Tisztás (Crovul Mare) őszi alkonyatban

Tavasszal, ugyanaz a dolina

A Cserna völgyéből induló piros kereszt jelzést követve, a Tamna szoroson (Foeroaga Tamna) keresztül juthatunk fel ide, mintegy 2 óra alatt. A helyiek ezen az átjárón keresztül vezetik sokszor állataikat a Cserna völgyéből Izverna faluba, amely az olténiai oldalon található. 
A Nagy Tisztás nevezetű víznyelő medence meredekét kimászva újabb dolinák következnek, a Hosszú Tisztás (Poiana Lunga), majd a Beletina, ahol egy nagy juhesztena is található. 

A Beletina tisztás egyik csücske

Bükkös a Beletina tisztáson

A Beletina tisztásról vissza lehet ereszkedni a Cserna völgyébe vagy le lehet jutni Olténiába, mint ahogy mi tettük az utolsó túránkon, amikor rossz jelzést követve Izverna faluban lyukadtunk ki egy hosszas menetelés után...

A bejegyzés fotói a 2014-es októberi túránkon készültek (kivéve a tavaszi képet).

További fotókért a mehádiai dolinák csodálatos világáról - Dan Tautan-tól, katt ide.