2014. augusztus 31., vasárnap

Dinnyési szikesek

A szikes szó hallatán a legtöbbünknek kopár és kiaszott táj jut az eszébe. Ez nyilván igaz is, de tavasszal a szikesek virágba borulnak és ha a nyár csapadékos, hihetetlenül változatos színpompával nyűgözhetnek le bennünket. A szikes vagy sós talajok nem dicsekedhetnek óriási fajgazdagsággal, bár azok a növények, amelyek megbírkóznak a talaj megnövekedett sótartalmával kétségkívül különlegesnek és specialistának számítanak. 

 Ürmös szikespuszta Dinnyés község határában, jellemző növényével, a sóvirággal

 Magyar sóvirág (Limonium gmelini subsp hungarica

A szikeseken a hosszan tartó nyári szárazság következtében a talajvíz felfele áramlik, magával hozva a mélyből a könnyen oldódó sókat (főleg nátriumsókat), amelyek a talajvíz elpárolgása után a talaj felső rétegében felhalmozódnak, sőt gyakran ki is kristályosodnak a felszínen. 
A sós vagy szikes talajok szélsőséges vízháztartásához is alkalmazkodtak egyes növények. A sókedvelő növények számára a magas sókoncentráció életfeltétel: ilyenek a pozsgás levelű sziki növények, mint például a bárányparéj, amely a nagyon erősen lepusztult talajú, nyárra teljesen kiszáradó vaksziket is teljesen ellepheti.


Vakszik - bárányparéjok csillagjaival


 Bárányparéj (Champhorosma annua

Más növények évente új tőlevélrózsát fejlesztenek - ebben tárolják a sót, majd a régi, sóval telített leveleket újakra cserélik (ilyen a magyar sóvirág, a sziki útifű vagy a sziki őszirózsa).


 Magyar sóvirág

A szikfokok és szikpadkák határán húzódó vaksziken a bárányparéj mellett gyakran találkozhatunk a pozsgás levelű sziki útifűvel (Plantago maritima). Szerencsénkre az idén végre megtaláltunk Dinnyésen a szubendemikus, védett erdélyi útifüvet (P. schwarzenbergiana), amely helyenként tömegesen fordult elő.

Színes foltként virágzott a gyepben a réti peremizs, orbáncfű, festő zsoltina, pusztai cickafark és osztrák zsálya.


                     Festő zsoltina (Serratula tinctoria)          Orbáncfű réti peremizzsel (Inula britannica)

A dinnyési szikes területek Temesvártól délre, alig 20-30 km-re találhatóak. Sajnos semmiféle ismertető tábla nem jelzi, hogy különleges helyen járnánk, pedig a 4 hektáros terület 1995 óta védett, újabban pedig a Natura 2000 hálózat része.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése