Túrák a Dél-Bánságban: a mehádiai dolinák csodálatos világa

 Különleges szépségű táj tárul elénk, ha felérünk a Mehádiai hegység gerincére a Cserna patak völgyéből, Herkulesfürdőtől körülbelül 15 kilométerre. A gerincen mintha más világba lépnénk: a tájat óriási bemélyedések, víznyelő teknők uralják, amelyek szélein mészkősziklák fura alakzatai meredeznek, göcsörtös törzsű bükkökkel és bonsaira hasonlító bánáti fekete fenyővel. 

 

Dolinák világa a Fehér Kövek csúcs felől

 A helyiek "crovuri"-nak nevezik őket, magyarul talán mélyedéseknek, süppedéseknek felel meg ez a kifejezés. A karsztosodás által létrehozott mélyedések látványos méreteket öltenek ezen a gerincen, a Medved dolina például ezer méter átmérőjű és majdnem kétszáz méter mélységű!

 Medved dolina (Crovul Medved) fentről

 Fák a Medved dolina tisztásán

Az egymás után sorakozó dolinák szinte 12 kilométer hosszú láncolatot alkotnak a gerincen, impozáns méretüket a fotók sem tudják igazán visszaadni. Akkor szembesülünk a távolságokkal, amikor ki kell mászni a szintkülönbséget és keresztül kell gyalogolni a medencékben levő tisztásokat.

Fiatal bükkfa az egyik dolina szélén

 A Medved dolinából a Disznó tisztásokra juthatunk, ahol a tavasszal vagy csapadékosabb nyarakon vakítóan zöld a fű, itt-ott aprócska időszakos tócsákkal, ahova inni járnak az állatok. Valószínűleg ezekről a disznók számára ideális dagonyákról kaphatták nevüket ezek a tisztások.

A Nagy Tisztás különleges szépségével nyűgöz le fotóst és természetjárót: fenyők, bükkök, sőt egy kis kalyiba is feltűnik a tisztás alján.

Nagy Tisztás (Crovul Mare) őszi alkonyatban

Tavasszal, ugyanaz a dolina

A Cserna völgyéből induló piros kereszt jelzést követve, a Tamna szoroson (Foeroaga Tamna) keresztül juthatunk fel ide, mintegy 2 óra alatt. A helyiek ezen az átjárón keresztül vezetik sokszor állataikat a Cserna völgyéből Izverna faluba, amely az olténiai oldalon található. 
A Nagy Tisztás nevezetű víznyelő medence meredekét kimászva újabb dolinák következnek, a Hosszú Tisztás (Poiana Lunga), majd a Beletina, ahol egy nagy juhesztena is található. 

A Beletina tisztás egyik csücske

Bükkös a Beletina tisztáson

A Beletina tisztásról vissza lehet ereszkedni a Cserna völgyébe vagy le lehet jutni Olténiába, mint ahogy mi tettük az utolsó túránkon, amikor rossz jelzést követve Izverna faluban lyukadtunk ki egy hosszas menetelés után...

A bejegyzés fotói a 2014-es októberi túránkon készültek (kivéve a tavaszi képet).

További fotókért a mehádiai dolinák csodálatos világáról - Dan Tautan-tól, katt ide.

Túrák a Dél-Bánságban: Néra völgye

Rengeteg személyes emlék fűz a Néra völgyéhez, sokszor koptattam ösvényeit gyerekként is. Nagy élmény volt, amikor először jártunk itt 11.-ik végén az osztálytársakkal. Egy hétig nomádként éltünk, teljesen elzárva a civilizációtól: élveztük a természet vadságát, a hűs folyót, az éjszakába nyúló beszélgetéseket a tűz mellett. Mikor teljesen kifogytunk a kajatartalékainkból a környező tanyákra indultunk felfedezőútra tojást és kukoricalisztet vásárolni. Bográcsban főztük a puliszkát, sőt még a kagylólevest is kipróbáltuk... Remek buli volt! 

  Mészkősziklába vájt ösvények a Néra mentén

 Fürdőhely homokpaddal

A völgy egyediségét a lassan kanyargó Néra mentén magasodó sziklákba vájt ösvények, alagutak és a szubmediterrán klíma hatására kialakult, ritka fajokban gazdag növényzet különleges ötvözete adják.
A  Néra völgye egyike az ország leghosszabb szurdokainak, kb. 22 km hosszú, ennek mintegy 20 kilométere szurdok jellegű. Ezt a távolságot akár egyetlen nap alatt is végig lehet járni, főleg mert nincsenek jelentős szintkülönbségek. Az ösvény szinte végig a Néra mentén halad, csak az Ördög tó előtt kell kimászni egy kis kaptatót, majd leereszkedni a tóhoz.

Egynapos őszi teljesítménytúraként egy diákcsapattal mi is végigjártuk a Néra völgyét egyik évben a Bei (magyarul Bég) hídtól Újsopot faluig. Az egyedüli nehézség az volt, hogy egy esősebb időszak után mentünk és elég magas volt a Néra vízállása és erős a sodrás azon a ponton, ahol át kell kelni a túlsó partra vízben gyalogolva (kb a túra közepén, a La Carlige nevezetű helyen). Jól fogott volna egy kötél az átkelésnél! Amúgy, ha szárazabb az idő, a víz bokáig ér ezen a helyen. Jó tempóban (nem volt erőltetett menet!), sikerült szürkületre beérni a faluba, annak köszönhetően, hogy még az útvonal elején megspóroltunk pár kilométert, mert nem Szászkáról (Sasca Romana) indultunk, hanem a Bei hídtól.

 A völgy egyik látványosabb része pont Szászka és a Bei patak hídja között van: egy függőhídon kell átkelni a Nérán, az  ösvény itt végig a folyó mellett halad, először a parton, majd sziklába robbantott keskeny ösvényeken és alagutakon. Egy óra múlva a Bei hídnál vagyunk, ahova autóval is el lehet jutni egy másik útvonalon. Innen kövezett szekérút vezet a Damian erdészházig, amely egy tisztáson terül el.  Nagyon jó sátorhely, a közelben egy erdei forrással. Ez azért is fontos, mert a Néra vize elég zavaros és nem iható!

 Bázisunk a Damian ház mellett

Itt sátoroztunk egyik nyáron egy nagyon jó kis sulis csapattal pár napig, ekkor bejártuk nemcsak a Néra völgyét, hanem a Beusnita vizeséseket is (erről a vidékről itt írtunk egy májusi vízesés és orchidea túránk alkalmával).
Az erdészháztól az Ördög tóig  a szurdok ismét vadabbá válik, a kanyargó folyó oldalán sziklafalak tornyosulnak. Az ösvény a Nérát követi, sokszor a szikába vájt keskeny párkányokon kell haladni.

 Kötéllel biztosított rész egy keskeny párkányon

 Az Ördög tóhoz kb. 4 óra alatt juthatunk el a tisztástól, a táv oda-vissza is lazán bejárható, ha itt sátorozunk. A tavat egy barlang boltozatának beszakadása hozta létre, részben a feketés sziklakupola alatt található. A színe változó, hol türkízkék, hol sötétes, szinte fekete, annak  függvényében, hogy épp az égbolt kékje vagy a barlangfal sötétje tükröződik benne. Fura árnyjátékok vannak a felszínén és elég misztikus hangulata van.

Reflexiók az Ördög tóban

Az Ördög tavát elhagyva lassan megszelídül a táj, véget ér szurdok jellege és a Néra egy széles völgyön  kanyarog tovább, réteken, kaszálókon, kicsiny művelt területek között. Tanyák tűnnek fel itt-ott a tisztásokon, ahol az emberek úgy élnek mint többszáz évvel ezelőtt.

 Szerencsére a Néra völgye egyelőre megmenekült a tömegturizmustól, talán azért is, mert elég elszigetelt helyen található, távol a főutaktól.  A fakitermelés a Néra-Beusnita  nemzeti parkot is veszélyezteti sajnos, épp a közelmúltban  folytak a viták arról, hogy a Romsilva kitermeli a védett területhez tartozó erdőségeket is.

A fotók a 2011-es túránk során készültek a Damian ház és az Ördög tó közötti szakaszon.

Őszi napfürdőzés

A múlt heti napsütésben rengeteg rovar és lepke szorgoskodott a kert őszirózsáin. A nappali pávaszemek különösen szépek voltak, róluk itt írtunk bővebben.

Nappali pávaszem (Aglais io)

Őszirózsás réteken

Van egy pár hely a város környékén, ahova évente kijárunk, hogy szemrevételezzük az éppen virágzó ritka vagy védett növényeket. Ilyen a város északi körgyűrűjéhez közeli őszirózsás rét, amelyet egykori biológiatanárom és felesége, Magdi néni mutatott meg nekünk először.
A puszta kellős közepén levő lila színű virágtenger lenyűgözött bennünket, a szakirodalmat tanulmányozva pedig kiderült, hogy egy olyan növénytársulásról van szó, amely a régmúlt sziki tölgyeseinek maradványát őrzi...
Szikes erdeirét a társulás neve (Peucedano-Asteretum sedifolii), amelyben a réti őszirózsa és a védett sziki kocsord a fő társulás alkotó fajok. Magyarországon eléggé megritkult, a Hortobágyon és környékén található még néhány maradvány foltja és a Dél-Tiszántúlon.
Nálunk is ritkaságszámba megy, pár állománya maradt Temesvár környékén, a Vadászerdő szegélyében és a Dinnyés melletti szikes pusztákon.

Réti őszirózsa (Aster sedifolius sedifolius) őszi virágpompája

Szikes táj réti őszirózsával (2011 szeptember)

Érdekes a társulás dinamikája is. Voltak évek, amikor a tájat a réti őszirózsa uralta és a sziki kocsord, ez a magas, ernyős növény szinte kiszorult a társulásból (lásd fenti kép), máskor pedig alig-alig akadtunk őszirózsákra (lásd alább). Ilyenkor arra tippeltünk, hogy nemcsak a komoly nyári szárazság, hanem az intenzív legeltetés is az őszirózsa megfogyatkozásához vezetett.

Sziki kocsord ősszel, a termésérés fázisában (2008)

Védett sziki kocsordok (Peucedanum officinale)

Az idén a szeptemberi rét meglepően zöld volt, rengeteg őszirózsával és 2 méteresre nőtt kocsordokkal. A késő délutáni fényben nehéz volt fotózni, na meg, sem az őszirózsa, sem a kocsord nem egy fotogén növény.

Őszirózsás rét, 2016. szeptember 26.