Tőzeglápok reliktuma: a kereklevelű harmatfű

A hátszegi medencét átszelő főúttól nem messze található az ország egyik legdélebbi fekvésű oligotróf tőzeglápja. Egy kis lápról van szó, a Ruszka havas Hunyad megyei tövében, amelyet botanikai rezervátummá nyilvánítottak és a Hátszegi Dinópark részét képezi. A lápot  Densus községtől pár kilométerre levő Peșteana (magyarul Nagypestény) faluból lehet megközelíteni. A falut és környékét románok lakják, így aztán meglepetésszerű a faluban levő romos állapotú református műemlék templommal találkozni. 

Református templom a többszáz éves diófa lombja mögött

A temlomtól feljebb szebb napokat megélt, romjaiban is szép kúria árválkodik. A református templom kertjében sírok, magyar nevekkel. Csak tippelni tudok arra, hogy valószínűleg egykor magyar nemesek éltek erre, úgy ahogyan a hátszegi medencében a Kendeffyek óriási birtokokon gazdálkodtak, beleértve a Retyezát erdőségeit is, vagy Nopcsa báró, aki itt kutakodott a hátszegi törpe dinoszauruszok maradványai után...

A református templomnál hagyjuk az autónkat és elindulunk a falu feletti dombocska fele. Jó félórás gyaloglás után pillantjuk meg a lápot, ami kissé elüt a táj arculatától. Ez is a régmúlt idők lenyomata, a jégkorszaki reliktumnövényzet őrzője. 

 Nyírfák a tőzeglápon

A lápot égeres-nyíres-nyáras-mogyorós faállomány veszi körül, a tőzegmohás láp belsejében is törpe nyírek nőnek összevissza. A láp belsejébe vezető palló csak pár lépésnyi, ezért ha alaposabban körül szeretnénk nézni, a süppedős mohapárnákra kell merészkedni. Főként tőzegmohák (Sphagnum sp.) és szőrmohák (Polytrichum sp.) fajai alkotják a mohaszőnyeget. 

 Tőzegmoha (Sphagnum sp.)

A mohák között vöröslenek a harmatfüvek tövei. Közelebb hajolva hozzájuk megcsodálhatjuk ezeknek a jégkorszaki reliktumoknak a szépségét. 

A piciny leveleket teljesen beborítják a mirigyszőrök, amelyek végén levő ragadós nedv csillog a délutáni napfényben. 

Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)

Íme egy igazi rovarfogó növény: a nedvre ragadnak a rovarok, amelyeket aztán a növény megemészt, így egészítve ki soványka ásványi anyag szükségletét a lápból.

Harmatfű aprócska zsákmányával az esti ellenfényben

Pesteana tőzegláp, 2016. július

Tőzeglápok növényei

Egykor a Kárpát-medence bővelkedett lápokban, a lecsapolások, vízrendezések következtében mára a lápok kiterjedése drasztikusan lecsökkent. Erdélyben a legismertebb tőzeglápok egyike a Mohos, de akadnak még kisebb-nagyobb lápok a Kárpátokban, így a Bihari hegységben is, ahova egy aradi túratársunk információi alapján jutottunk el. A fő cél, természetesen, a tőzeglápok legérdekesebb növényének, a rovaremésztő harmatfűnek a fotózása lett volna, ami már-már lehetetlenségnek tűnt fel előttünk. De, előbb járjuk körül a lápot...

 

Dagadólápunk a Bihari hegységben található, egy széles, katlanszerű völgyben, amelynek egyik szélén patakocska folyik át. A dagadólápok nevüket a környezetükből akár több méternyire kiemelkedő, vizet tároló hatalmas mohapárnájukról nyerték. Úgy dagadnak ki, mint kelt tészta a teknőből, erre utal régi magyar elnevezésük: „kőtt” (azaz kelt) láp. A talaj egész évben vízzel átitatott. Az állandó vízellátás és az oxigénhiány akadályozza az elhalt növényi szerves anyag lebomlását, így képződik a tőzeg.

 

 Dagadóláp a Bihari hegységben 

A növénytakaró fő alkotóelemei a tőzegmohák (Sphagnum ssp.). Száruk csúcsán több ág üstökszerű fejecskét alkot, színük pedig a lombosmohák többségétől eltérően nem üdezöld, hanem sápadt, sárgás-, barnás- vagy szürkészöld, esetleg pirosló. 

 Tőzegmoha (Sphagnum ssp.)

A  zsombékokon már elvirágzott és összeszáradt gyapjúsás tövekbe botlottunk. 

 Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum)

A mohapárnákat többnyire örökzöld lápi törpecserjék kúszó hajtásai szőtték át.  

 a varjúbogyó (Empetrum nigrum),

 vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)

tőzegáfonya  (Vaccinium oxycoccos)

 tőzegrozmaring (Andromeda polyfolia) - szőrmoha között

tőzegrozmaring virágai

 Csarab (Calluna vulgaris)

A lápot szegélyező fenyves szélén ontotta termését

a fekete áfonya ( Vaccinium myrtillus)

és eresztette szélnek spóráit egy moha-formájú haraszt féleség,

a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum)

... csak épp a harmatfű nem volt sehol, pedig már 1-2 órája kutakodtunk utána. A vöröses tőzegmoha fejek között végre észrevettük  a jelentéktelen, pirosas, apró gombostűfej-végű nyúlványokkal teleaggatott aprócska leveleket. 

 A rovaremésztő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) 

A harmatfüvek többnyire teljesen összeaszalodtak a szárazságtól, ezért nem vettük őket egyből észre. De az egész dagadóláp száraz volt, mélyebb részei, amelyet nem borít növényzet, teljesen kiszáradtak szeptember közepére.

 Kiszáradó dagadóláp - egy aszályos nyár eredménye

A tőzegmohalápok szépségére elsősorban természetfigyelő társaink hívták fel a figyelmünket, a Gyurgyalagok és Köllő Zsolt, akik a Mohos és a Buffogó lápok különleges növényeit mutatták be érdekes bejegyzéseikben. Egyből felismertük a tőzeglápok növényeit, nekik köszönhetően.

Köszönet Sörös László barátunknak a tőzegrozmaringos és a harmatfüves képeiért!

Egy védett láprét titkai

Régi vágyunk volt eljutni a Facsád melletti nárciszrétre, főleg azért, mert kevésbé ismert volta, megközelíthetetlensége még sejtelmesebbé tette. Többen keresték a helyet ismerőseink közül is, sikertelenül. Nem találtunk egy térképet vagy leírást sem a facsádi nárciszrétről az Interneten, pedig egyike Temes megye védett területeinek. Végül, valakitől sikerült megszerezni a rét GPS koordinátáit, ami nélkül valószínűleg kudarcba fulladt volna az idén is a keresgélés.

És ekkor jött a meglepetés: egy fantasztikus, teljesen bolygatatlan láprét tárult elénk, minden szépségével, sok-sok értékes, ritka fajjal, amelyek teljes felfedezése még várat magára. 

 

Az élőhely érdekessége, hogy csupán 120 méteres tengerszint feletti magasságon található, viszont olyan növények fordulnak elő benne, amelyek sokkal magasabban levő élőhelyeket, hegyi réteket kedvelnek, például a nyírfa, hegyi pacsirtafű, réti kardvirág, csillagos nárcisz.   

A nárciszokat már lekéstük, 1-2 késői példány virágzott még a gyepben, viszont a nőszirmok, kosborok látványa kárpótolt bennünket.

 Csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius)

A csillagos nárcisz a Berni egyezmény alapján Romániában is védett faj, egyetlen Temes megyei élőhelyét is ezért nyilvánították védett területté. Hasonlít a kertekben termesztett illatos fehér nárciszra (N. poeticus), azonban levelei rövidebbek és keskenyebbek, virágának lepellevelei nem fedik át egymást mint a fehér nárcisznál. Jégkori maradványnövény, egész Európában veszélyeztetett.

Szibériai nőszirom (Iris sibirica) 

A szibériai nőszirom mocsárréteken, lápokon előforduló védett növény, amely sem a szárazságot, sem a talaj túlzott tápanyagtartalmát nem éli túl. Napjainkra állományai lecsökkentek.

Réti kakukkszegfű lepkével (Lychnis flos-cuculi) 

Szibériai nőszirmok

Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)

  
Kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta)

 Szurokszegfű (Lychnis viscaria)

 

 Csillagos nárcisz

 Nárcisz a gyepben