2014. május 28., szerda

Kékpettyes lábatlan gyík

Meglepő kinézetű hüllővel találkoztunk a Cserna patak völgyi bükkerdő avarjában. Hátán különleges, égszínkék foltok, teste megnyúlt, pikkelyes, lábai nincsenek. Kígyóra hasonlít, de mégsem az... 
Ő a lábatlan vagy törékeny gyík (Anguis fragilis). Ha alaposabban megvizsgáljuk a fajunkat, kiderül, hogy sok mindenben különbözik a kígyóktól. Ellentétben a kígyókéval, feje kicsi, szemei aprók és csukhatóak, tud pislogni. A kígyók csak mereven bámulnak, mivel a szemhéjaik átlátszó hártyaként összenőttek.



A lábatlan gyík látása gyenge, ezért a tájékozódáshoz a nyelvét használja, ilyenkor a szája kicsit nyitott, a kígyók viszont zárt szájjal tapogatnak a nyelvükkel. A kuszmának is nevezett gyík hossza elérheti a 45-50 cm-t. A testét borító pikkelyek simák és fényesek. A hátának színe a világosbarnától a sötétbarnáig változik és fémes csillogású, gyakran rezes tónusú.
Farka tompán lekerekített, veszély esetén letörik - mint a többi gyíkfajnak, így az állat megmenekül támadójától. A lábatlan gyík napközben gyakran kövek alá rejtőzve pihen. Főként reggel, este vagy eső után vadászik rovarokra, pókokra, ászkákra, csigákra és férgekre.
Sokan kígyónak nézik a törékeny gyíkot, ezért sokszor a tudatlanság áldozatául esik, pedig védett állat. 

 Látható a gyík hallónyílása - ezért valószínű, hogy kékpettyes lábatlan gyík 
(Anguis fragilis colchicus)

Magyarországon két fajuk él, a közönséges és a kékpettyes lábatlangyík (A. fragilis colchicus), amely jellemzője, hogy a hímek hátán több-kevesebb égszínkék petty látható.
Nehéz elkülöníteni egymástól a két fajt, mert a közönséges lábatlangyík hímjei is gyakran viselnek égszínkék pettyeket. Egyik fontos határozóbélyege a kékpettyesnek, hogy jól látható a hallónyílása.


2014. május, Cserna-Domogled Nemzeti Park

2014. május 24., szombat

Bükkösök virágai


  Aljnövényzet egy ritkás bükkösben

 Zergevirágok (Doronicum sp)

 Hagymás fogasír (Dentaria bulbifera)

  Zergevirág (Doronicum sp)

 Hagymás vagy gumótermő fogasír - nevét
kis sarjrügyeiről kapta, amelyeket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett

Öreg bükkfa kérge:  121 évvel ezelőtt is vésegették a fákat!

 2014. május, Cserna-Domogled Nemzeti Park


2014. május 20., kedd

A Beușnița völgy orchideái

A bőséges esőzések elvonulása után az elmúlt hétvégén a Néra szurdok-Beusnica Nemzeti Parkban jártunk, amely  mészkősziklákba vájt alagutairól, ösvényeiről, karsztos tavacskáiról és a Beusnica vízesések szépségéről híres. Túránk során a Beului-völgy vízeséseit kerestük fel és kosborfajok után kutattunk a bükkösben és a karsztbokorerdők tisztásain.

Mésztufa lépcsőkön zubogó vízesés a Bég szeme tó mellett (Fotó: Sörös László)

A legnagyobb Beusnica vízesés (Fotó: Sörös László)

A patak és a vízesések menti bükkösökben a leggyakoribb orchideafaj a fehér madársisak, amely most bontogatja szirmait.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)

Egy másik gyakori kosborfaj, amely sokszor utunkba került, a madárfészek nevet viseli. Ez a  klorofill nélküli, sárgásbarna színű növény nem élősködő, hanem korhadékbontó (szaprofita) táplálkozású.

Madárfészek (Neottia nidus-avis)

A bükkösben vettük észre ezt a magas, meglehetősen jelentéktelen kinézetű, zöldes virágú kosborfajt, a tojásdad békakontyot.
Tojásdad békakonty (Listera ovata)

Az egyik tisztás szélén három példány vitézkosbort fedeztünk fel, amely sokkal ritkább faj, mint az előzőek.

Vitézkosbor (Orchis militaris)

Vitézkosbor virága: a lepellevelek sisakot alkotnak, a mézajak emberke alakú

Nedvesebb helyeken gyakori faj a hússzínű ujjaskosbor.

Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)

A Néra - szurdok - Beusnica rezervátum egyik legritkább kosborfaja a száraz erdők és cserjések szélén élő fokozottan védett sallangvirág (Himantoglossum caprinum). A sallangvirág különös kinézetű növény, nevét a lecsüngő, szalagszerű mézajakról kapta. Az idén sajnos nem sikerült megtalálni ezt a ritka fajt, ez a fotó pár évvel ezelőtt készült róla a Beului völgyben.

Sallangvirág (Himantoglossum caprinum)

 Sallagvirág virágzata

Mésztufás vízesés (Fotó: Sörös László)


2014. május 12., hétfő

Cserjék és füvek rejtekében: a zöld gyík

A zöld gyík (Lacerta viridis) Európában elterjedt hüllő. Nevét világoszöld pikkelyeiről kapta. A hím torkán és szája körül kobaltkék színezet van nászidőszakban. A legnagyobb gyíkfajunk, akár a 40 cm-t is elérheti.  


A zöld gyík sáskákkal, rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Nappal köveken sütkérezik. Sötétedés után föld alatti üregekben, faodúkban, bokrok között vagy tücsöklyukban húzódik meg.
 Nászruhás hím

Októberben elbújik és téli álmot alszik. A párzási időszak május elején kezdődik, ilyenkor a hímek harcot vívnak a nőstényekért. A nőstény júniusban rakja le a tojásokat. A 6-14 kisgyík 80 nap után kel ki tojásából. A gyíkok azonnal elkezdenek vadászni. 


Számos természetes ellensége van, ilyen példálul a rézsikló, a gólya, különböző menyétfélék és gérbicsek. Ha a gyíkok fogságba esnek, egy izom megfeszítésével eltörik a farokcsigolyájukat és ledobják farkuk egy részét, és amíg a támadójuk a farkával van elfoglalva, addig a gyík el tud menekülni. 
 
 Zöld gyík cserjék rejtekében

A zöld gyík nem veszélyeztetett, de élőhelyének pusztulása veszélybe sodorja ezt a fajt is. Magyarországon védett állat.

A bejegyzés megírásában Gergely Róbert, VI. osztályos diák működött közre, a fotók a Cerna-Domogled Nemzeti Parkban készültek.

 Domogled-Cserna Nemzeti Park, 2014. május

2014. május 7., szerda

Nárcisz a gyepben

A csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) kiszáradó láprétek és hegyi kaszálórétek védett faja. Jégkori maradványnövény, amely a jégkorszak után hűvösebb klímájú helyeken lelt menedékre. Egész Európában veszélyeztetett, védett növényként tartják számon. Nálunk még elég sokfelé előfordul, élőhelyeit  több megyében  természetvédelmi területté nyilvánították



Temes megyében egyetlen lápréten fordul elő, amely a Ruszka havasok lábánál terül el, Facsád (Faget) város közelében, alig 120 méteres magasságban. A 20 hektárnál is nagyobb kiterjedésű kiszáradó láprét botanikai rezervátum. Sajnos a csillagos nárcisz és más védett növények állománya évről-évre csökken az élőhely átalakulása következtében. 


 Kiszáradó láprét nyírfákkal és a gyepben csillagos nárcisszal

A csillagos nárcisz hasonlít a kertekben termesztett illatos fehér nárciszra (Narcissus poeticus), azonban a védett faj levelei rövidebbek és kevésbé szélesek, virágának lepellevelei keskeny-elliptikusak, nem fedik át egymást mint a fehér nárcisznál. Április-májusban virágzik, valamivel később mint a fehér nárcisz.


Csillagos nárcisz (Narcissus stellaris)

Fotók: Facsád melletti láprét - Temes megye, 2014. április 27.


Irodalom: http://think.transindex.ro/?p=597