Kárpáti sáfrány

Aki kora tavasszal járt már túrázni, egészen biztosan találkozott ezzel a törékeny, lila virágú kis növénnyel, amely sokszor lila szőnyegként borítja az olvadó hófoltok nyomán a hegyi réteket.
Ő a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Herbert). 

 Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

A faj tudományos neve Heuffel János (1800-1857) a Bánság flórakutatója emlékét őrzi. Heuffel János pozsonyi származású orvosdoktor Krassó-Szörény megye tisztiorvosa volt, 29 évesen Lugoson telepedett le és ott élt haláláig. Kitűnő botanikus volt, Kitaibel Pál után a legtöbb növényfajt ő írta le a Bánságból és Kárpát-medencéből. Az új fajokat külföldi folyóiratokban és bánsági lapokban ismertette.

A kárpáti sáfrány a Kárpát-medencében tömegesen nő hegyvidékeken, alhavasi réteken, legelőkön, a bükkösök övezetétől kezdve egészen a törpefenyvesek szintjéig. Magyarországon csupán néhány állománya ismert, ezért védett növény.
 

Apró termetű, föld feletti szára nincs, keskeny, szálas levelei a föld alatti hagymagumóból erednek. A kárpáti sáfrány ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű sáfránytól. Magyar neve - a sáfrány - arab eredetű és sárgát jelent, az ősszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) narancssárga bibéjére utal, amely az egyik legrégebben használt  fűszer, festékanyag és gyógyszer alapanyag.

Források:

http://molnar-v-attila.blogspot.ro/2014/02/magyarorszag-novenyritkasagai-karpati.html

http://erdelyinimrod.ro/html/archivum/153

Pannon Enciklopédia - Magyarország növényvilága, Urbis, Bp, 2007

Darwin-nap 2014

„Darwinnak hatása annyira nagy és sokrétű volt, hogy célszerű három területet kiemelni, amelyeket a leginkább befolyásolt: evolúcióbiológia, tudományfilozófia és a modern korszellem.” – írta Ernst Mayr biológus 2000-ben a Scientific American-ben. 

Egy másik evolúció-biológus – Theodosius Dobzhansky szerint: 

„A biológiában semminek sincs értelme, ha nem az evolúció fényében tekintünk rá.”

205 évvel ezelőtt, 1809. február 12-én született Charles Darwin, az a tudós, akinek elmélete megváltoztatta a tudományos világszemléletünket. Február 12-ét Darwin tiszteletére a tudományos gondolkozás, világnézet, kreativitás és az evolúció nemzetközi ünnepeként tartjuk számon.

"A Darwin-nap Charles Darwint és mindazokat a nagy történelmi elméket ünnepli, akik kutatásaikkal, felfedezéseikkel hozzájárultak világunk újszerű megismeréséhez és egy olyan stabil tudáshoz, amely megteremtette egy globális civilizáció és egy izgalmas és csodálatos életszemlélet alapjait." (http://www.darwinnap.hu/)

A Vadászerdő zuzmóvilága

A téli nedvesség és magas páratartalom kedvez a zuzmók fejlődésének: a zuzmó teleptestét alkotó gombafonal hálózat szivacsként szívja magába a vizet és a levegőben levő párát. A zuzmókat a szimbiózis tökéletes példájaként szokás említeni: a telepben levő gombafonalak veszik fel a vizet és ásványi anyagokat, a moszatsejtek végzik a fotoszintézist, az így előállított szerves anyagokat pedig kölcsönösen felhasználják.

Tölgyfazuzmó és sárga falizuzmó

 Tölgyfazuzmó a Vadászerdőben

A zuzmók egyaránt megélnek szélsőségesen meleg, száraz vagy zord, hideg termőhelyeken, de a levegőszennyezésre érzékenyen reagálnak. A  gombafonalak által felvett vízpárával együtt sok szennyező anyag is akadálytalanul bejut a zuzmó belsejébe. A bennük felhalmozódó káros anyagokat a zuzmók képtelenek eltávolítani, ezért a légszennyezésre érzékeny fajok telepe akár pár hónap alatt elpusztulhat. A zuzmók eltűnése figyemeztethet bennünket a levegő minőségének romlására.  Ezért a légszennyezés legelterjedtebb indikátor szervezetei a zuzmók. 

 Egy leveles teleptestű zuzmó (Parmelia sulcata) - a temesvári fatörzseken is előfordul

Poros, száraz levegőjű, alföldi városokból általában hiányoznak a bokros teleptestű, szennyeződésre érzékeny zuzmók. Az ilyen városokban, mint Temesvár is, pár ellenálló leveles zuzmófaj képes megmaradni, mint a sárga falizuzmó és kéregtelepű zuzmók, amelyek jó tűrik a szennyezést.

Kicsit távolabb a várostól, a Vadászerdőben már megjelennek a bokros telepű zuzmófajok, ezek között pedig a legelterjedtebb a  tölgyfazuzmó (Evernia prunastri) vagy népies nevén a fakosz. A tölgyfazuzmó bokros telepe fehéreszöld, kb. 10 cm hosszú, elágazó salangokból áll, amelyek végén fehéres, daraszerű szemcsék (szorédium) találhatók. Ivartalanul, a szorédiumok segítségével szaporodik, amelyek leválnak a telepről.
 

A tölgyfazuzmó bokros telepei

A zuzmók ivarosan, spórákkal is szaporodnak. A spórák tányér vagy tölcsér alakú tartókban vagy az ágak végén fejlődnek. Ezek a termőtestek.

Csillagzuzmó termőtestekkel

A csillagzuzmó (Physcia stellaris) telepe szürkés színű , amely szorosan a fák kérgére tapad. Ellenálló a légszennyezésre, ezért a városokban is gyakori zuzmófaj. Gyakran találkozhatunk termőtestet fejlesztő példányaival is. A termőtest barnásfekete vagy feketés színű tányérka.

Tölgyfazuzmó termőtestekkel

Sárga falizuzmó narancssárga termőtestjei

A sárga falizuzmó (Xanthoria parietina) az egyik leggyakoribb zuzmófajunk. Városok, erdők fáinak kérgén, kerítéseken, kőfalakon, öreg sírköveken is megtelepszik. Telepén sok-sok narancsszínű termőtestet fejleszt.

Téli Szárkő túra

Izgalmas három napot töltöttünk február első hétvégéjén a Bánsági Kárpát Egyesület szervezésében a Szárkőn. A csapattal tartott iskolánk két diákja is, akik a szél és hó próbáját kiállva edződtek a hegyen. Aránylag meleg és szép időnk volt, viszont heves széllökések próbáltak ledönteni bennünket a lábunkról csúcsmászás közben. 

 Harc az elemekkel

 A Szárkő gerincén

Igazi magashegyi élményekben volt részünk 2000 méter felett, ahol az elemekkel és önmagunkkal is harcot vívtunk minden egyes lépéssel. Az embertpróbáló körülmények közepette szinte a teljes csapat feljutott a Szárkő 2190 méteres csúcsára, ami nem kis eredmény!

 A Szárkő vonulata lentről

 Bükkmakk kupacs

Erdőhatár

A Retyezát - Godján - Szárkő a Déli Kárpátok legnyugatibb vonulata, amelyet  Szörényi havasok néven is szokás említeni. Kétezer méter feletti csúcsok, sajátos geológiai formagazdagság jellemzi a régiót. A hármasból a Retyezát a legmagasabb és egyben legismertebb a turisták körében. A Godján hegységről már jóval kevesebben hallottak, pedig járatlansága, kétezer méter feletti csúcsai izgalmas gerinctúrát ígérnek azoknak, akik bevállalják a hátizsákos, többnapos túrát. A vonulat legnyugatibb hegye a Szárkő, amely legmagasabb csúcsai csak valamennyivel maradnak 2200 méter alatt. 

 A Szárkő karámjának gerince

Szél formálta alakzatok

A Godján és Szárkő a katlanjaiban lényegesen kevesebb gleccsertó található, mint a Retyezátban, de növény- és állatviláguk hasonlóan sok védett fajt rejt. Ezek megóvására a Szárkő hegység szinte egészét Natura 2000-es területté nyilvánították. 

Két meteorológiai állomás is található a hegyen, az egyik a Kuntu állomás 1456 méteren, a másik pedig a Szárkő csúcs alatt pár méterrel, szinte teljes elszigeteltségben helyezkedik el.

Kilátás a délutáni ködökre a Kuntu állomásnál