Izgalmas három napot töltöttünk február első hétvégéjén a Bánsági Kárpát Egyesület szervezésében a Szárkőn. A csapattal tartott iskolánk két diákja is, akik a szél és hó próbáját kiállva edződtek a hegyen. Aránylag meleg és szép időnk volt, viszont heves széllökések próbáltak ledönteni bennünket a lábunkról csúcsmászás közben.
Harc az elemekkel
A Szárkő gerincén
Igazi magashegyi élményekben volt részünk 2000 méter felett, ahol az elemekkel és önmagunkkal is harcot vívtunk minden egyes lépéssel. Az embertpróbáló körülmények közepette szinte a teljes csapat feljutott a Szárkő 2190 méteres csúcsára, ami nem kis eredmény!
A Szárkő vonulata lentről
Bükkmakk kupacs
Erdőhatár
A
Retyezát - Godján - Szárkő a Déli Kárpátok legnyugatibb vonulata, amelyet Szörényi
havasok néven is szokás említeni. Kétezer méter feletti csúcsok, sajátos
geológiai formagazdagság jellemzi a régiót. A hármasból a Retyezát a
legmagasabb és egyben legismertebb a turisták körében. A Godján
hegységről már jóval kevesebben hallottak, pedig járatlansága, kétezer
méter feletti csúcsai izgalmas gerinctúrát ígérnek azoknak, akik
bevállalják a hátizsákos, többnapos túrát. A vonulat legnyugatibb hegye a
Szárkő, amely legmagasabb csúcsai csak valamennyivel maradnak 2200
méter alatt.
A Szárkő karámjának gerince
Szél formálta alakzatok
A
Godján és Szárkő a katlanjaiban lényegesen kevesebb gleccsertó
található, mint a Retyezátban, de növény- és állatviláguk hasonlóan sok
védett fajt rejt. Ezek megóvására a Szárkő hegység szinte egészét Natura
2000-es területté nyilvánították.
Két meteorológiai állomás is található a hegyen, az egyik a Kuntu állomás 1456 méteren, a másik pedig a Szárkő csúcs alatt pár méterrel, szinte teljes elszigeteltségben helyezkedik el.
Kilátás a délutáni ködökre a Kuntu állomásnál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése