Népes madársereg az etető körül

Az erős fagyok után, már három napja vastag hó borít mindent, és -10 Celsius fok fölé nehezen megy fel a hőmérséklet. Ennek következtében az etetőm forgalma megduplázódott. És a hóval együtt megjöttek a fenyőpintyek is. Ők a verebek és a cinegék által az etető alá ejtett magokat keresgélik és megfigyelés alatt tartják az ablakomat. A tegnap az egyik fenyőpinty a verebeket követve az etetőhöz jött.

 Fenyőpinty hím (Fringilla montifringilla)

 Egyszer egy nap teszek az itatóba meleg vizet, hogy ne fagyjon meg olyan hamar. Nagyon szomjasak szoktak lenni a madárkák, van, hogy egyszerre 5-6 iszik.

Madárnép-számlálás az etetőm körül: 10-15 széncinege, 2 kékcinege, 6 fenyőpinty, és most, mikor ezt írom, felfedeztem két erdei pintyet is. Ezekívül rigó, fakopáncs, gerle és vagy 30 házi veréb.

 

  Kékcinege (Parus caeruleus)

 Mint egy földönkívüli törpe

Erdei pinty (Fringilla coelebs)

Széncinege (Parus major) - Ezt a technikát kevesen alkalmazzák.

 Torzsalkodó házi verebek (Passer domesticus)

 Szinkron-evés

Egyensúlyozás ág hegyén:

 Fekete rigó tojó (Turdus merula)

Ilyen, mikor nincs tömeg az etetőnél.

Na meg az elmúlt kedden ismét látogatását tette a karvaly. Ezúttal a hím, de most nem fogott semmit, és mire előkaptam a fényképezőgépet el is szállt.

Cinegék az etetőn

Igazi téli idő köszöntött ránk. A tegnap reggel óta havazik, szinte megállás nélkül. A MME vörös riasztást rendelt el a madár etetéssel- és  itatással kapcsolatban. A kemény fagyban állandóan kell etetni a madarakat, mert az éhező, legyengült testű madarak, ha nem találhak élelmet könnyen megfagyhatnak.

Nem valami tetszetős madáretető egy öt literes kivágott műanyag flakon, jókora hanyagságról vall, de a hirtelen beállt kemény fagyok hatására gyorsan üzembe kellett helyezni az etetőt az idén is, úgyhogy maradt a legkézenfekfőbb, de elég ronda műanyag megoldás. 

 Ketten: széncinege és kékcinege az etetőn

A faggyúgolyó kiakasztásának mikéntjével még több akadályba ütköztünk, miután arról olvastunk a brit szakemberek madáretetési tanácsaiból, hogy a golyócskákat nem szabad műanyagból fonott, lyukas zöldségeszsákba tenni, mert a műanyag szálak veszélyesek lehetnek a madarak számára.

Kékcinege

Széncinege

A faggyútömböt végül egy alátétbe tettük, amelyet körbefontunk egy műanyag kerítésdarabbal. Ez sem a legjobb megoldás, de azért nagy népszerűségnek örvend a cinegék körében.

Zuzmók mindenhol

Ősszel kezdtünk neki egy kutatásnak a zuzmókról. Mielőtt elkezdtem volna foglalkozni a zuzmók tanulmányozásával, őszintén nem is tudtam, hogy milyen érdekes élőlények, amelyek közé több, mint  20.000 faj tartozik, s hogy egyszerűen bárhol képesek megélni a világon.

 Tölgyfazuzmó (Evernia prunastri) és Parmelia sulcata zuzmófaj társulása, 

Zaránd hegység, 2012 január, Fotó: Teleky Szabolcs

Maradványaik a földtörténeti középkor triász korszakából ismertek. A szimbiózis tökéletes példájaként emlegetik őket, mivel a felépítésükben résztvevő algák és gombafonalak egymást segítve, tökéletes összhangban élnek együtt.

 Physcia aipolia és Parmelia sulcata zuzmók fakérgen, Cerna hegység,
2011 október, Fotó: Tóth Kinga

A zuzmók nagyon szívós, ellenálló élőlények, elviselik a szélsőséges időjárási viszonyokat és szinte mindenhol meg tudnak telepedni. Városi kerítéseken, tetőcserepeken, sírköveken vagy akár az útszegélyt alkotó köveken is találkozhatunk velük. Társulásaik beborítják a fák kérgét, színessé vátoztatják a kövek, sziklák szürkeségét. A sárga kéregzuzmó, az egyik legismertebb zuzmófajunk, rikító narancssárga színével már messziről jelzi jelenlétét.  A szürke színű kéregzuzmókat viszont, amelyek szorosan tapadnak a fák kérgére, már sokkal nehezebb észrevenni és megkülönböztetni.

Sárga kéregzuzmó (Xanthoria parietina), Cerna hegység,
2011 október, Fotó: Tóth Kinga

A zuzmók világában való elmélyülés nagy kihívásnak bizonyult számunkra, hiszen zuzmót határozni sokszor lehangolóan nehéz feladat lehet.
Kutatásunkat a zuzmók bioindikátorként betöltött szerepére alapoztuk, hiszen a zuzmók, bármennyire is ellenálló szervezetek, a szennyezett levegőt különbözően tolerálják.

 Tiszta levegőt jelző tölgyfazuzmó (Evernia prunastri) a Zaránd hegységben, Fotó: Teleky Szabolcs

A levegőszennyezés zuzmókra gyakorolt hatásáról szóló egyik legkorábbi utalás 1812-ből származik, amely szerint a szennyezett levegőjű területeken szinte egyik zuzmó sem tud megélni. Ezt követte az 1800-as években számos angol kutató megfigyelése, amelyek a magas szén-dioxid tartalmú füstgázok  számlájára írták a környékbeli zuzmók eltűnését.

 Tölgyfazuzmó és Flavoparmelia caperata zuzmó telepei

Zaránd hegység, 2012 január, Fotó: Teleky Szabolcs

Az első magyar nyelvű utalás a levegőszennyezés hatására elszegényedő városi zuzmóflóráról 1906-ból származik, a magyarországi nagyvárosok közül elsőként Debrecen zuzmótérképe készült el 1941-ben.
Temesvár zuzmótérképét valószínűleg még nem állította össze senki sem, nekünk sem sikerült. A feladat egyszerűen meghaladta az erőnket. De körbejártunk jópár utcát, sétányt és megvizsgáltunk több tucat fát, amelyeken megpróbáltuk beazonosítani az ott élő zuzmófajokat. Tiszta levegőt kedvelő zuzmó nincs városunkban, ezekkel csak városon kívül találkoztunk, viszont levegőszennyezésnek ellenálló szürke kéregzuzmók és sárga falizuzmók elég sok fatörzset díszítenek az utcákon.

További információk a zuzmókról a zuzmo.hu honlapon és itt olvashatóak. Akit pedig még ennél is jobban érdekel a téma, elolvashatja Farkas Edit, Lichenológia (2007) című könyvét, amely az első magyar nyelvű kézikönyv a zuzmókról.

A bejegyzés megírásában Szabó Ágota, X.-es diák működött közre, ő képviselte a zuzmókról írt dolgozatával iskolánkat a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK) Kolozsváron. Köszönet Teleky Szabolcs tagtársunknak a zuzmós fotóiért.