2014. június 20., péntek

Ritka növények nyomában a Domogled hegyen

A Domogled hegy botanikusok és lepkészek egyik kedvenc kutatóterülete, amely egyedülálló fajgazdagsággal rendelkezik. 1932 óta rezervátum,  Románia legnagyobb nemzeti parkjának, a Domogled - Cserna Völgye NP-jának része. Szubmediterrán klímához alkalmazkodott élővilága sok ritka és endemikus fajt rejt. Ez a park az ország legnagyobb lepkediverzitású területe, több mint 1500 fajjal. Flórája endemikus fajokban gazdag, a legismertebbek a bánáti feketefenyő és  az endemikus medvefül kankalin.

 Medvefül kankalin a Domogleden

A Domogled hegyre Herkulesfürdőről indul túra. A Fehér Kereszt kilátóig fajgazdag gyertyános-tölgyesen keresztül visz az út a fürdővárosból, amelyben érdekes faj a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) vagy a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A kilátót elhagyva bükkösök következnek, majd az endemikus bánáti feketefenyő veszi át az uralmat a tájon. Többszáz éves példányai impozánsan emelkednek a magasba. A bánáti feketefenyő állományának 90%-a Domogled - Cserna Völgye NP-ban található.


 Bánáti feketefenyő (Pinus nigra ssp. banatica)

Harangláb (Aquilegia vulgaris) a bükkösben

Lejtős, helyenként elég meredek terepen, a "Macskák ösvényén" vezet az ösvény a Domogled-csúcsra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserna- és Godján hegységek felé. A karsztfennsíkot termofil vegetáció borítja, jellemző cserjék az orgona, a virágos kőris, a cserszömörce és a lisztes berkenye.

 Herkulesfürdő a Domogledről


 Orgona (Syringa vulgaris) a Domogled karsztplatóján

Virágos kőris (Fraxinus ornus), a háttérben bánáti fekete fenyővel

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A Domogled gerinc északi szikláin virágzik májusban a medvefül kankalin (Primula auricula) egyik alfaja, az erősen mirigyszőrös, fogazott levelű  ssp serratifolia. Kárpáti endemizmus, jégkorszaki maradványfaj, amely a hűvösebb klímájú élőhelyeket kedveli, ezért kizárólag a hidegebb, árnyékosabb, északi kitettségű, erősen lejtős mészkősziklákon fordul elő a Domogleden.  Szigorúan védett növény.




Füles vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp serratifolia)

A Domogled karsztplatóján májusban virágtenger terül elénk  és újabb ritka fajokkal találkozhatunk. Itt pompázik a sárga balkáni nőszirom (Iris reichenbachii).

 Nagy-Domogled csúcs (1112 m)


 Orchideákban gazdag sziklagyep


Balkáni nőszirom (Iris reichenbachii)

 Május-júniusban az orchideák is nyílnak a Domogleden. Egy érdekes és ritka faj a bodzaszagú ujjaskosbor, amely sárga és vörös színváltozatban is virágzik a sziklagyepben.

Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambuccina)

A karsztplatón sokszor még májusban is virágzik a hegyi kockás liliom (Fritillaria montana).

Kockás liliom (Fritillaria montana)

A Domogled hegy mészkőszikláin több kövirózsafaj telepedett meg, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a szubmediterrán klímához:

Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Jovibarba heuffleri


Domogled-Cerna Nemzeti Park, 2014. május

2014. június 19., csütörtök

Árvalányhajas gyepek

Száraz lejtőkön, napsütötte, köves tisztásokon tollat bontott – azaz kalászba szökött az árvalányhaj.  Különösen szép növény, amikor ezüsszőke haját lengeti, kunkorítja a szél. Népdal- és népmesekultúránkban is előkelő helyet foglal el az árvalányhaj, legények kalapdísze volt régen.



 Árvalányhaj (Stipa pennata) - haja tekeredik a lengő szélben

Az árvalanyhaj egy meleg és fényigényes fűféle, amelynek több faja ismert. Jellegzetességük, hogy a toklász kopasz, kunkorodó (Stipa capillata) vagy finoman pelyhes, szőrös, tollszerű (Stipa pennata) repítőszálkában végződik. A repítőszál zseniális megoldást biztosít az elterjedéséhez, általa a termés többé-kevésbé függőlegesen ér földet. Ha a föld nedves, a termésen levő szőrök higroszkópikus mozgást végeznek és a földbe fúródnak.

 Árvalányhajas gyep az Aninai hegységben

 

2014. június 15., vasárnap

Nagy hőscincér

Pár héttel ezelőtt, egy májusi délutánon tévedt udvarunkra ez a szép, fényes fekete színű, hosszú csápokkal rendelkező rovar, a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo).  
A nagy hőscincér főleg magányosan álló, napsütötte idős tölgyekben fejlődik, amelyek pusztulásához maga is hozzájárul. Elhalt vagy idős fák elhalt anyagából táplálkozik, ezért szaproxilofág faj. Állományai napjainkra lecsökkentek.


Az alföldön a nagy hőscincér állományait ott találjuk meg, ahol nagyon öreg, magányos vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek élnek. Az élő tölgyfákat támadja meg, de csak azokat, amelyek törzsét legalább részben erősen süti a nap. Zárt erdőkben ezért csak a lombkorona vastag ágaiban, vagy a széleken álló fákban telepszik meg.


Lárvái négy évig fejlődnek, kétujjnyi széles kanyargós járatokat rágnak eleinte a kéreg alatt, majd a fatest mélyebb részében, ezzel hozzájárulnak a fa pusztulásához. Amikor a tölgyfa elpusztult részéről leválik a kéreg, e járatok tömege láthatóvá válik; az ilyen fákban azonban a továbbiakban már nem fejlődik hőscincér. A nagyméretű lárvák 3-4 év után bábozódnak be. A bogár már ősszel megjelenik, de csak a következő év májusában bújik elő a fából.

  Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

A nagy hőscincér igazi „esernyőfaj”: az általa megtámadott fa számos más bogárfajnak is élőhelyet biztosít.  Magyarországon védett, Natura 2000-es jelölőfaj.