2012. július 3., kedd

Túrák a Déli Retyezátban

Június elején a Déli Retyezátban jártunk, ahova egy számunkra új útvonalon, a Nyugati Zsil völgyéből jutottunk el. A Campusel háznál induló piros háromszög jelzésen 3 óra alatt ki lehet mászni  a Jorgovánkőre. A többi útvonal közül, ez a lehető legrövidebb és legszebb útvonal a Déli Retyezát markáns csúcsára, a Jorgovánkőre. 




A Déli Retyezát mészkőszikláin sok ritka és veszélyeztetett növényfaj él, ezért botanikusok egyik kedvenc hegyének számít. Június elején már javában virágoznak az alpesi törpecserjék: a mágcsákó, a havasszépe vagy a törpe fűzfélék. A törpe havasi növények minden színben pompáznak az alpesi övezetben, sokféleségük vagy veszélyeztetettségük felismeréséhez sokszor a szakértő szemére van szükség. Szerencsénk volt, mert egy kiváló botanikus kalauzolásával szemlélődhettünk a ritka, alpesi növények világában...

Alpesi árvácska (Viola alpina)

Bozontos gombafű (Androsace arachnoidea)

Gyopárnefelejcs (Eritrichium nanum)


 Edraianthus graminifolia, egy harangvirágfaj a Jorgovánkő mészkőszikláin

Tavaszi tárnics (Gentiana verna

Másnapi túránknak ismét a Nyugati Zsil völgyéből vágtunk neki. Valamivel lejjebb az előző túra kezdetétől, sárga pont jelzésen mentünk fel egy gyönyörű szurdokon keresztül a Piule gerinc fele.
Egy esztenánál ér ki a jelzés az alpesi övezetbe, majd onnan egy törmelékes kéményen vezet az út tovább a gerincre (a Buta menedékház fele).

 Kilátás a Piule csúcsról

A gerincről gyönyörű a kilátás az egész Retyezátra. A Piule - méltatlanul - az egyik legkevésbé ismert csúcsa a Retyezátnak.

A Piule alatti gerinc

A Piule csúcs alatt ismét értékes fajokba botlottunk. Egy nagyon illatos törpecserje, a henye boroszlán került elénk, amely a szórványosan fordul elő mészköves gyepekben és ritka növény a Kárpátokban és az Alpokban.

Henye boroszlán (Daphne cneorum)

A Piule és Jorgovánkő környékén figyelhetők meg a havasi fűz nagyobb állományai, amelyet a kihalófélben levő ritka és veszélyeztetett növényfajok közé sorolnak.

Havasi fűz (Salix alpina)

Nárciszképű szellőrózsa (Anemone narcissifolia), egy ritka boglárkafaj

Havasi harangrojt (Soldanella pusilla), olvadó hófoltok nyomán virágzik

Rochel kőtörőfű (Saxifraga marginata ssp rocheliana)

Két orchideafaj is az utunkba került a túrák során: 

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)

Gymnadenia rhelicani, a fekete havasikosborhoz hasonló, nálunk előforduló faj,
amelyet először fekete havasikosbornak határoztunk, de a myBiosis portál szakértői szerint ez utóbbi faj nem fordul elő tájainkon

3 megjegyzés:

  1. Szép bejegyzés! A Retyezát külön élmény, ha szakszerű botanikust is "cipel" magával az ember :)) Az utolsó képhez talán segítség az alábbi link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Piros_s%C3%B6t%C3%A9tkosbor

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zsolt, köszi a hozzászóást és a linket!

    Sajnos elég sok faj rendszertanában elég nehézkes eligazodni, ez érvényes a fenti kosborra is. Valószínűleg a wiki-s oldalon is tévesen közlik azt, hogy a Déli Kárpátokban a fekete havasikosbor (Nigritella nigra) él.

    A myBiosis szerint, lásd a megfigyelést: http://www.mybiosis.info/nature/portal.php?pagename=image_details&imageid=51025
    a fekete havasikosbor nem él Romániában.

    A fenti képen, ezek szerint, a feketés sötétkosbor látható.

    Sok szép túrát kívánunk neked! Reméljük, hogy mi is eljutunk a Királykőre, mert a bejegyzéseddel nagyon meghoztad a kedvünk hozzá!

    üdvözlettel,
    Tóth Kinga

    VálaszTörlés