2014. június 29., vasárnap

Három gyíkfaj egy helyen

A ruszkatővölgyi (Poieni Strâmbu) tábor közelében fényképeztem mind a hármat. Ez a hely a Ruszka havas északi oldalán található egy völgyben,  384 m tengerszint feletti magasságban,  a mellette folyó patak alkotja a Bega fő ágát, klímáját tekintve nedves és hűvös. Körülötte lombhullató erdő és kaszálók vannak.

Fürge gyík (Lacerta agilis):
Ez egy fiatal hím egyed lehetett, még csak kb. 15 cm hosszú volt (farkával együtt) és tömzsinek éppen nem mondható, ellenben már szép mintás az oldala.



Fali gyík (Podarcis muralis):
Ezt nagyon nehezen ismertem fel, mert rengeteg féle árnyalata és mintája lehet, végül a farka csíkossága alapján sikerült eldöntenem. Az is bezavart, hogy egy nedves fa  hídon találkoztam vele.
Ez egy hím példánynak tűnik, a hasa vöröses, és van az oldalán néhány világoskék folt.



Az alábbi gyík Pontikus réti gyík (Darevskia pontica) lehet. Formára, mintára talán arra hasonlít leginkább. Habár többnyire fára mászva láttam, nem a földön vagy a réten.
(A bejegyzésnek ez a része utólag szerkesztve van, mert előzőleg ezt a gyíkot elevenszülő gyíknak (Zootoca vivipara) határoztam, de szinte biztos, hogy nem az. )








Ezek az oldalak segítettek az azonosításban:
http://mirceanita.eu5.org/pod_mura.htm
http://www.sauria.org.uk/cap_breed/animals/muralis.htm
http://www.khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=76&Itemid=90&lang=hu
 http://tiborsos.webs.com/reptiles-of-romania
http://mirceanita.eu5.org/dar_pont.htm
https://ro.wikipedia.org/wiki/%C8%98op%C3%A2rl%C4%83_de_p%C4%83dure

2014. június 28., szombat

Csodarét növényritkaságai: mocsári kardvirág

Az Ásotthalmi Lápréten bóklásztunk pár órát az elmúlt délutánon, készülve iskolánk természettudományos táborára, amelyet az idén egy országos jelentőségű védett terület mellett, Mórahalom és a szerb határ  közelében levő erdei iskolában szervezünk meg.
 
Az Ásotthalmi Láprét vagy ahogyan első kutatói nevezték, a "Csodarét" Szegedtől 25-30 km-re található és a Duna-Tisza közének legértékesebb védett területe. A Csodarét nevet sokszínűsége és egyedülállósága miatt kapta, hiszen sztyepprétjei és kiszáradó láprétjei a múlt élő lenyomatai: még őrzik a valamikori érintetlen természet értékeit.
   A védett terület egyik legnagyobb botanikai értéke az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), amely kora tavasszal, márciusban virágzik. Az egyhajúvirág magyarországi állományának 85%-a a Csodaréten található, mintegy 30-80.000 tő közötti a virágzó példányok száma. Nálunk a Kolozsvári Szénafüveken fordul elő ez a ritka növény.
   A Csodarét másik fokozottan védett növénye a  mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), amelynek világviszonylatban egyedülálló, több tízezres állománya él ezen a lápréten.  


 Nevével ellentétben, a mocsári kardvirág nem mocsarakban, hanem sztyeppréteken és lápréteken fordul elő. Latin nevének jelentése kardocska, ami a levél formájára utal. Hagymagumós növény, levelei keskenyek, szálasak. Virágai bíborpirosak, a szár csúcsán 2-10-esével laza, egy oldalra néző füzért alkotnak.

Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris)

 A régi görögök és rómaiak a kardvirág gumóját amulettként használták a gonosz lelkek ellen, porrá törve pedig sebhegesztő gyógyszerként alkalmazták.
Nálunk 2 karvirág faj él: a mocsári és a réti kardvirág, amelyről egy előző bejegyzésben számoltunk be.

A Csodarétről a kutatók eddig  251 növényfajt írtak le, ebből 19 védett és 3 fokozottan védett faj. Áprilisban virágzik a szibériai és a fátyolos nőszirom, az epergyöngyike, majd május közeledtével az orchidea-fajok: vitézkosbor, pókbangó, mocsári kosbor, mocsári nőszőfű, agárkosbor vagy bibircsvirág. Nyár derekától a terület mélyebb pontjain, a kékperjés láprétekre jellemző fajok: buglyos szekfű, kornistárnics, őszi vérfű virítanak.
Sajnos az idén lekéstük az orchideákat, de az utolsó virágzó mocsári kardvirág példányokat sikerült lencsevégre kapni..

Irodalom:

Aradi, E., Krnács, Gy. (2011), "Csodarétek virágai",  Mórahalom, Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola
Szűcs Anikó, Csodarét tanösvény (magyar, angol, szerb nyelven) (PDF). tanosveny.info. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

2014. június 27., péntek

Lepkék 3.

Kis fehérsávos lepke* / Neptis sappho (Nymphalidae):





Nagy gyöngyházlepke / Argynnis paphia (Nymphalidae):



Nagy ökörszemlepke  / Maniola jurtina (Sartyridae):


 C-betűs lepke / Polygonia c-album (Nymphalidae):




  Araschnia levana - forma prorsa (Nymphalidae):




Gólyaorr boglárka* / Aricia eumedon F (Lycaenidae, Polyommatinae):




Lycaena virgaureae F (Lycaenidae):


A fenti lepkéket Ruszkatővölgyön (Poieni Strâmbu) fotóztam, a Ruszka-hegység észak-nyugati lábánál. 

Cseppfoltú aranybagoly / Macdunnoughia confusa  (Noctuoidea):


Ezt a példányt az ásotthalmi Csodaréten kaptam le.

*Romániában szigorúan védett fajok.

Szöcskék, sáskák

Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)

Tényleg hatalmas termetű, a határozó szerint 30-40 mm, de ez a példány még ennél is nagyobb volt kb. 50-55 mm. Az ásotthalmi Csodaréten akadtunk rá.



És még egy, ezzel Ruszkatővölgyön (Poieni Stambu) találkoztunk. Ez standard méret volt.



Szemölcsevő szöcske (Decticus verrucivorus)

Teste zömökebb, mint az előzőé, színe lehet sárga, zöld vagy barna, de mindig sötét foltokkal, 13-20 mm hosszú. Ezt is a Csodaréten találtuk.


Kékszárnyú sáska (Oedipoda caerulescens)

Világosszürke vagy fakó földbarna, elülső szárnyán két széles harántsáv van, 15-28 mm között változik a testhossza. Paks mellett, Cseresznyésen, a homokos réten rengeteg volt belőle, a száraz fűben nagyon jól álcázta magát, amikor lépett az ember, egy csomó szökkent fel előtte.


... és még valamilyen sáska (szerintem), de nem sikerült beazonosítanom. Ugyancsak Cseresznyésen fotóztam.


Irodalom: Állat- és növényhatározó természetjáróknak, Móra kiadó, Budapest, 2009


2014. június 20., péntek

Ritka növények nyomában a Domogled hegyen

A Domogled hegy botanikusok és lepkészek egyik kedvenc kutatóterülete, amely egyedülálló fajgazdagsággal rendelkezik. 1932 óta rezervátum,  Románia legnagyobb nemzeti parkjának, a Domogled - Cserna Völgye NP-jának része. Szubmediterrán klímához alkalmazkodott élővilága sok ritka és endemikus fajt rejt. Ez a park az ország legnagyobb lepkediverzitású területe, több mint 1500 fajjal. Flórája endemikus fajokban gazdag, a legismertebbek a bánáti feketefenyő és  az endemikus medvefül kankalin.

 Medvefül kankalin a Domogleden

A Domogled hegyre Herkulesfürdőről indul túra. A Fehér Kereszt kilátóig fajgazdag gyertyános-tölgyesen keresztül visz az út a fürdővárosból, amelyben érdekes faj a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) vagy a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). A kilátót elhagyva bükkösök következnek, majd az endemikus bánáti feketefenyő veszi át az uralmat a tájon. Többszáz éves példányai impozánsan emelkednek a magasba. A bánáti feketefenyő állományának 90%-a Domogled - Cserna Völgye NP-ban található.


 Bánáti feketefenyő (Pinus nigra ssp. banatica)

Harangláb (Aquilegia vulgaris) a bükkösben

Lejtős, helyenként elég meredek terepen, a "Macskák ösvényén" vezet az ösvény a Domogled-csúcsra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserna- és Godján hegységek felé. A karsztfennsíkot termofil vegetáció borítja, jellemző cserjék az orgona, a virágos kőris, a cserszömörce és a lisztes berkenye.

 Herkulesfürdő a Domogledről


 Orgona (Syringa vulgaris) a Domogled karsztplatóján

Virágos kőris (Fraxinus ornus), a háttérben bánáti fekete fenyővel

Cserszömörce (Cotinus coggygria)

A Domogled gerinc északi szikláin virágzik májusban a medvefül kankalin (Primula auricula) egyik alfaja, az erősen mirigyszőrös, fogazott levelű  ssp serratifolia. Kárpáti endemizmus, jégkorszaki maradványfaj, amely a hűvösebb klímájú élőhelyeket kedveli, ezért kizárólag a hidegebb, árnyékosabb, északi kitettségű, erősen lejtős mészkősziklákon fordul elő a Domogleden.  Szigorúan védett növény.




Füles vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp serratifolia)

A Domogled karsztplatóján májusban virágtenger terül elénk  és újabb ritka fajokkal találkozhatunk. Itt pompázik a sárga balkáni nőszirom (Iris reichenbachii).

 Nagy-Domogled csúcs (1112 m)


 Orchideákban gazdag sziklagyep


Balkáni nőszirom (Iris reichenbachii)

 Május-júniusban az orchideák is nyílnak a Domogleden. Egy érdekes és ritka faj a bodzaszagú ujjaskosbor, amely sárga és vörös színváltozatban is virágzik a sziklagyepben.

Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambuccina)

A karsztplatón sokszor még májusban is virágzik a hegyi kockás liliom (Fritillaria montana).

Kockás liliom (Fritillaria montana)

A Domogled hegy mészkőszikláin több kövirózsafaj telepedett meg, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a szubmediterrán klímához:

Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Jovibarba heuffleri


Domogled-Cerna Nemzeti Park, 2014. május